Balogh Edgár (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 2. G-Ke (Bukarest, 1991)

I, Í

345 Illyés Gyula romániai kapcsolatai megjelent élet- és jellemrajzai: Bethlen János (Kv. 1929); Beth­len Miklós (Kv. 1930); Gróf Mtkó Imre (Kv. 1931). Eredeti kutatásokon alapuló tanulmá­nyokat tett közzé a Református Családban Lorántffy Zsuzsan­náról (1931/10, 11, 12) és Pet­­rőczy Kata Szidóniáról (1932/4). Az Útban Bonyhai Simon Györgyről (1934/8), gróf Lis­­tius László válóperéről (1936/4) és Apafi Mihály fejedelemről (1936/10). Önálló dolgozata: Milyenek voltak a pásztorok és a rekto­rok a XVII. században (Nagy­­enyed 1942). Az erdélyi ref. zsinatok emlékeiről és végzé­seiről szóló főműve kéziratban a kolozsvári egyházkerületi le­véltárban. Mózes András: Dr. I. G. Mózes lelkipásztor élete és munkássága. Református Szemle 1980/1. Illyés Gyula romániai kap­csolatai — a költő (1902—1983) bécsi és párizsi emigrációs évei­ben kezdődnek: innen kapcso­lódik be Szántó György aradi Periszkópjába 1925 júniusában, nemcsak verssel (Kronstadti pá­lyaudvar), hanem a szürrealiz­musról szóló tanulmánnyal is. Korai szereplése Gaál Gábor Korunkjában is forradalmi múltjához kapcsolódik: 1928- ban A köztársaság jövője címen recenzált francia cikkgyűjte­ményből a kommunisták véle­ményét hiányolja; Vallási újjá­éledés (1929) címmel tanul­mányt közöl a materializmus társadalmi feltételezettségéről; méltatja Berda József (A líra él, 1930) és a kommunista emig­ráns Hidas Antal verseit (Egy proletár-költő, 1930). Első verseskötetéről, az új hangot hozó Nehéz földről (1928) nemcsak a Nyugat (Né­meth László) ír elismeréssel, hanem a Korunk is: Gaál Gá­bor cikke csupa lelkes felkiál­tójel, a költőt Berzsenyi—Vö­rösmarty—Ady vonulatba állít­ja, s versei között néhány olyat talál, mely „az idő kapuira való“; egyértelmű végkövet­keztetése is: „Ma ez a költő!“ E véleményének megfelelően, amikor először közöl verset a Korunkban, 1932 decemberében József Attila Invokáció c. verse mellett Illyés Hősökről beszé­lek c. elbeszélő költeményét vá­lasztja nyitányul; ez a nyílt forradalmi kihívás, harchirde­tés a Korunk kiadásában ön­álló füzetben is megjelent (1933). Illyés az Erdélyi Heli­konnak is munkatársa: 1930 ja­nuárjában Kuncz Aladár szó­laltatja meg a „Fiatal magya­rok“ ankétban, 1932 és 1934 között pedig tizenegy verse je­lenik meg a folyóiratban, köz­tük olyan jelentős mű, mint a Nem szabadulhatsz, amely a népből jött értelmiségi felold­hatatlan elkötelezettségének

Next