Balogh Edgár (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 2. G-Ke (Bukarest, 1991)
I, Í
345 Illyés Gyula romániai kapcsolatai megjelent élet- és jellemrajzai: Bethlen János (Kv. 1929); Bethlen Miklós (Kv. 1930); Gróf Mtkó Imre (Kv. 1931). Eredeti kutatásokon alapuló tanulmányokat tett közzé a Református Családban Lorántffy Zsuzsannáról (1931/10, 11, 12) és Petrőczy Kata Szidóniáról (1932/4). Az Útban Bonyhai Simon Györgyről (1934/8), gróf Listius László válóperéről (1936/4) és Apafi Mihály fejedelemről (1936/10). Önálló dolgozata: Milyenek voltak a pásztorok és a rektorok a XVII. században (Nagyenyed 1942). Az erdélyi ref. zsinatok emlékeiről és végzéseiről szóló főműve kéziratban a kolozsvári egyházkerületi levéltárban. Mózes András: Dr. I. G. Mózes lelkipásztor élete és munkássága. Református Szemle 1980/1. Illyés Gyula romániai kapcsolatai — a költő (1902—1983) bécsi és párizsi emigrációs éveiben kezdődnek: innen kapcsolódik be Szántó György aradi Periszkópjába 1925 júniusában, nemcsak verssel (Kronstadti pályaudvar), hanem a szürrealizmusról szóló tanulmánnyal is. Korai szereplése Gaál Gábor Korunkjában is forradalmi múltjához kapcsolódik: 1928- ban A köztársaság jövője címen recenzált francia cikkgyűjteményből a kommunisták véleményét hiányolja; Vallási újjáéledés (1929) címmel tanulmányt közöl a materializmus társadalmi feltételezettségéről; méltatja Berda József (A líra él, 1930) és a kommunista emigráns Hidas Antal verseit (Egy proletár-költő, 1930). Első verseskötetéről, az új hangot hozó Nehéz földről (1928) nemcsak a Nyugat (Németh László) ír elismeréssel, hanem a Korunk is: Gaál Gábor cikke csupa lelkes felkiáltójel, a költőt Berzsenyi—Vörösmarty—Ady vonulatba állítja, s versei között néhány olyat talál, mely „az idő kapuira való“; egyértelmű végkövetkeztetése is: „Ma ez a költő!“ E véleményének megfelelően, amikor először közöl verset a Korunkban, 1932 decemberében József Attila Invokáció c. verse mellett Illyés Hősökről beszélek c. elbeszélő költeményét választja nyitányul; ez a nyílt forradalmi kihívás, harchirdetés a Korunk kiadásában önálló füzetben is megjelent (1933). Illyés az Erdélyi Helikonnak is munkatársa: 1930 januárjában Kuncz Aladár szólaltatja meg a „Fiatal magyarok“ ankétban, 1932 és 1934 között pedig tizenegy verse jelenik meg a folyóiratban, köztük olyan jelentős mű, mint a Nem szabadulhatsz, amely a népből jött értelmiségi feloldhatatlan elkötelezettségének