Balogh Edgár (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 2. G-Ke (Bukarest, 1991)
I, Í
415 irodalomtörténet Ottó (Csak egy igaz versért élek. Kv. 1981), Balázs Ferenccel Mikó Imre—Kicsi Antal— Horváth Sz. István (1983). Egy-egy rövidebb írói pályaszakaszt mér fel Dávid Gyula Tolnai Lajos Marosvásárhelyen (1974) és Indig Ottó Juhász Gyula Nagyváradon (1978) c. munkája. A méltatott irodalmi személyiség erdélyi, ill. romá niai vonatkozásait tárja elénk Kristóf György Eötvös Józsefről (Kv. 1932), Kántor Lajos József Attiláról (A hiány értelmezése. 1980), Dávid Gyula— Mikó Imre (1972) és Kozma Dezső (1976) Petőfi Sándorról, valamint Tabéry Géza—Incze Ernő (Nv. 1921), Kristóf György (Kv. 1925), Dávid Gyula (Kv. 1971) és Vita Zsigmond (1975) Jókai Mórról szóló könyve. Egy-egy kimagasló irodalmi alkotás keletkezési körülményeit, utóéletét vizsgálja Szigeti József A Balassi-Comoedia és szerzője (Bp. 1967), Kántor Lajos Százéves harc „Az ember tragédiájá“-ért (Bp. 1966), valamint Lőrinczi László Utazás a Fekete kolostorhoz (1975) c. kötete. Az egyes műfajok közül az erdélyi emlékiratokkal Kemény Katalin (Kv. 1932), az anekdotával és a regény előzményeivel György Lajos (A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai. Bp. 1934; A magyar regény előzményei. Bp. 1941), a romániai magyar líra kezdeteivel és újabb korszakával Jancsó Elemér (Az erdélyi magyar líra tizenöt éve. Kv. 1934) és Cs. Gyímesi Éva (Találkozás az egyszerivel. Kísérlet mai líránk értelmezésére. 1978), a kortárs hazai magyar drámairodalommal Kötő József (Kv. 1976) foglalkozott. Egyedülálló Demény István Pál Kerekes Izsák balladája (1980) c. könyve, amely az összehasonlító-tipológiai módszer segítségével az elveszett hősi magyar epika egyik cselekménytípusát rekonstruálja. Mozgalmak, irányzatok korszak-meghatározó jellegzetességeit Rohonyi Zoltán A magyar romantika kezdetei (1975) és Sőni Pál Avantgarde-sugárzás (Modern törekvések a romániai magyar irodalomban. 1973) c. munkája összegezte. Az intézmények irodalmát Hofbauer László Vidéki irodalmi társaságaink története a XVIII, század végétől a XIX. század végéig (Bp. 1930), Balogh Edgár Itt és most (Tanulmány a régi Korunkról. Kv. 1976), valamint Mózes Huba Sajtó, kritika, irodalom (1983) c. kötete képviseli. A magyar irodalom történetének átfogó áttekintésére nálunk elsőként Borbély István (A magyar irodalom története I—II. Kv. 1924—25), majd Vathy Elek (A magyar szépiro