Balogh Edgár (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 2. G-Ke (Bukarest, 1991)
J
553 ja az immár halott költőben; nem állítja egymással szembe magyarsághoz való viszonyát és egyetemes szabadságvágyát, s ugyancsak egységben szemléli József Attila küzdelmét a társadalmi igazságért és szépségeszménye megvalósításáért. Ezzel a korszerű értelmezéssel Kováts József évtizedekkel előzte meg a József Attila-irodalmat. A költő halála alkalmat adott antifasiszta jellegű tömegmegnyilvánulásokra is. Temesvárt 1937. dec. 19-én szabadegyetemi keretben, Kolozsvárt 1938 februárjában munkásgyűlésen búcsúztak József Attilától (az emlékbeszédet Méliusz József tartotta). A romániai József Attila-kultusz összetevői közül az első hely műveinek magyar és román nyelvű kiadását illeti meg. A Munkás Athenaeum már 1945-ben megjelentetett egy kis füzetet, Döntsd a tökét, ne siránkozz címmel, ezt 1952-ben, 1960-ban, 1970-ben kisebb-nagyobb válogatások követték (többek közt Méliusz József, Balogh Edgár gondozásában). Románul Veronica Porumbacu (1955, 1961) és Mihai Beniuc (1967) adott ki egy-egy kötetnyit József Attila-fordításaiból; az utóbbi, kétnyelvű kiadáshoz Beniuc írta az előszót is. Az irodalmi és politikai sajtóban számos fordítás jelent meg, az említetteken kívül Eugen Jebelea- Jtízsef Attila emlékezete nu, Virgil Teodorescu, Haralambie Grámescu, Emil Giurgiuca, Radu Boureanu, Paul Drumaru és mások tolmácsolásában. A Mózes Huba gondozásában kiadott Téka-kötet, József Attila és a román költészet (1972) s a függelékéül közölt, Réthy Andor készítette bibliográfia ezeket a fordításokat, egyáltalán József Attila román fogadtatását éppúgy felméri, mint a költő román versfordításait Coşbuctól Zaharia Stancuig és Boureanuig. A romániai magyar József Attila-kutatás már korábban is foglalkozott a kapcsolattörténeti vonatkozásokkal, különös figyelmet fordítva a romániai magyar sajtó két világháború közötti József Attila-közleményeire (Pataki Bálint, Abafáy Gusztáv). Az életrajzi mozzanatok, főképpen Iosif Aron, a költő apja és családja felkutatásában Méliusz József, Jebeleanu és Enyedi Sándor nyújtott segítséget a József Attila-kutatóknak. A költő és a romániai munkásmozgalom összefüggéseit Méliusz mellett Mráz Lajos emlékezései világították meg. Monografikus igénnyel készült Kántor Lajos könyve: A hiány értelmezése (József Attila Erdélyben); saját kutatásai alapján és a szakirodalom anyagát 1980-ig követve figyelemmel, irodalomtörténetileg rendszerezi Jószef Attila és müve romániai