Balogh Edgár (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 2. G-Ke (Bukarest, 1991)

J

559 portvezetője, az 1924 és 1927 közt megjelent Magyar Ifjúság szerkesztője, felelős szerkesztő­je, majd 1927 áprilisától főszer­kesztője. Cikkeiben kulturális kérdésekkel foglalkozott. Az új­ság megszűnése után számos aradi lap külmunkatársa. Remeg a föld és az ember c. kötete (Arad 1940) szemtanúk hiteles vallomására támaszkod­va elevenítette fel az 1940. nov. 10-i bukaresti földrengést, fény­képekkel, ábrákkal, térképekkel kísért magyarázataiban a tudo­mányt képzeletbeli okokkal, légköri tüneményekkel vegyít­ve. Juhász Endre — *műszaki szakirodalom Juhász Gyula emlékezete — Juhász Gyula (1883—1937) Jó­zsef Attila előtt a munkásosz­tály sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője. Mára­­marosszigeten kezdte tanári pá­lyáját, majd Nagyváradon taní­tott. Itt A Holnap szellemi ve­zére. Nagyváradi évei — a köl­tői beérkezés holnapos eszten­dei — egy új író-költő nemze­dék forradalmi szabadcsapatá­nak indulatos vitákat, irodalmi csatározásokat sem mellőző út­ra bocsátásával és elismerteté­sével korszakot teremtettek. Ady barátja és harcostársaként él a köztudatban, 1919 után is számos erdélyi lap közölte ver- Juhász Gyula emlékezete seit, a konzervatív és haladó irodalmi irányzatok egyaránt számon tartották, s főleg a Pásztortüz, az Ellenzék és Va­sárnapi Üjság kínál hasznos adatokat a Juhász-filológia szá­mára. Halálakor Nagyváradon kegyeletes cikkek búcsúztatják. „Juhász Gyula megölte magát“ — jelenik meg egykori lapjá­ban, a Nagyváradi Naplóban 1937. ápr. 8-án a címoldalas nekrológ, s a Nagyvárad és a Szabadság is méltatja egykori munkatársát. Az Erdélyi Heli­konban Kovács László, a Ko­runkban Barta Lajos emlékezik meg róla. Az első kötet, mely terjedel­mesebben és a szemtanú hitelé­vel idézi emlékét, Nagy Andor Tavasz Váradon c. munkája (1939). Hasonló jellegű emléke­zések születnek még Dutka Ákos, az egykori nagyváradi sorstárs révén, későbbi könyve, A Holnap városa előzeteseként; vershelyzetek felelevenítéséről Tessitori Nóra írásában (Egy szonett története) vagy az ESZC kiadta Kovács László-kötetben (Az irodalom útján, 1940) ol­vashatunk, majd Tabéry Géza idéz Tuhász-emlékeket a Sza­badságban („Furcsa úgy-e, Elv­­társ ..Antal Sándornak cí­mezve. A megemlékezés egyik moz­zanatára A Holnap városában 1941-ben került sor. Tabéry kezdeményezésére Juhász Gyula

Next