Balogh Edgár (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 2. G-Ke (Bukarest, 1991)
J
559 portvezetője, az 1924 és 1927 közt megjelent Magyar Ifjúság szerkesztője, felelős szerkesztője, majd 1927 áprilisától főszerkesztője. Cikkeiben kulturális kérdésekkel foglalkozott. Az újság megszűnése után számos aradi lap külmunkatársa. Remeg a föld és az ember c. kötete (Arad 1940) szemtanúk hiteles vallomására támaszkodva elevenítette fel az 1940. nov. 10-i bukaresti földrengést, fényképekkel, ábrákkal, térképekkel kísért magyarázataiban a tudományt képzeletbeli okokkal, légköri tüneményekkel vegyítve. Juhász Endre — *műszaki szakirodalom Juhász Gyula emlékezete — Juhász Gyula (1883—1937) József Attila előtt a munkásosztály sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője. Máramarosszigeten kezdte tanári pályáját, majd Nagyváradon tanított. Itt A Holnap szellemi vezére. Nagyváradi évei — a költői beérkezés holnapos esztendei — egy új író-költő nemzedék forradalmi szabadcsapatának indulatos vitákat, irodalmi csatározásokat sem mellőző útra bocsátásával és elismertetésével korszakot teremtettek. Ady barátja és harcostársaként él a köztudatban, 1919 után is számos erdélyi lap közölte ver- Juhász Gyula emlékezete seit, a konzervatív és haladó irodalmi irányzatok egyaránt számon tartották, s főleg a Pásztortüz, az Ellenzék és Vasárnapi Üjság kínál hasznos adatokat a Juhász-filológia számára. Halálakor Nagyváradon kegyeletes cikkek búcsúztatják. „Juhász Gyula megölte magát“ — jelenik meg egykori lapjában, a Nagyváradi Naplóban 1937. ápr. 8-án a címoldalas nekrológ, s a Nagyvárad és a Szabadság is méltatja egykori munkatársát. Az Erdélyi Helikonban Kovács László, a Korunkban Barta Lajos emlékezik meg róla. Az első kötet, mely terjedelmesebben és a szemtanú hitelével idézi emlékét, Nagy Andor Tavasz Váradon c. munkája (1939). Hasonló jellegű emlékezések születnek még Dutka Ákos, az egykori nagyváradi sorstárs révén, későbbi könyve, A Holnap városa előzeteseként; vershelyzetek felelevenítéséről Tessitori Nóra írásában (Egy szonett története) vagy az ESZC kiadta Kovács László-kötetben (Az irodalom útján, 1940) olvashatunk, majd Tabéry Géza idéz Tuhász-emlékeket a Szabadságban („Furcsa úgy-e, Elvtárs ..Antal Sándornak címezve. A megemlékezés egyik mozzanatára A Holnap városában 1941-ben került sor. Tabéry kezdeményezésére Juhász Gyula