Balogh Edgár (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 2. G-Ke (Bukarest, 1991)

J

Juhász Gyula emlékezete egyik váradi lakhelyének utcá­ját, az egykori és ma ismét Holdvilág utca néven ismert szőlősdombi kaptatót a költőről nevezik el, Szegedet, Juhász szülővárosát is megelőzve. Nagyvárad először hódolt az Anna-versek poétájának, akit ekkor a szintén nagyváradi köl­tő-publicista Horváth Imre is felidéz Váradon volt a legboldo­gabb az Anna-versek költője c. írásában (Esti Lap 1941. máj. 23.), egyébként Juhász régi cso­dálójaként, hiszen ugyancsak ő jegyezte már az Aradi Közlöny 1937. ápr. 8-i számában a Ju­hász Gyula halálára c, verset, amikor Radnóti Mii József Attila és Ernőd Tamás is szer­zett költői nekrológot. A Juhász-irodalom első na­gyobb lélegzetű vállalkozása egy Tabéry-előszó (Pro memo ­ria) és a helyi kiadás révén fű­ződik Nagyváradhoz: Magyar László Milyen volt szőkesége . .. c. könyve 1942-ben emlékezik a poétáról. Az irodalmi körökben érdeklődéssel fogadott munkát hozzászólások kísérik: 1942. márc. 21-én a Nagyváradban Salgó Sándor, a váradi Esti Lapban Halmay Árpád újítja fel a költő emlékét, majd Jan­­csó Elemér Két diák Juhász Gyula sírjánál c. írása jelenik meg a Nagyváradban (1942. márc. 24.). Ez időben rendezik meg a Szigligeti Színházban, Juhász Atalanta c. operettsike­560 rének színhelyén az első nagy­váradi Juhász Gyula-estet is, melyen a színtársulat versmon­dói szerepelnek. A Juhász-em­lékezet érdekessége Scheiber Sándor Szentírási képek Juhász Gyula verseiben c. írása a ko­lozsvári Zsidó Diák-naptár 1943 —44-es kötetében. A költő születésének 60. év­fordulóján, 1943-ban ismét Nagyvárad felé fordul Juhász tisztelőinek figyelme: a pre­montreiek gimnáziumában, Ju­hász tanár úr egykori iskolájá­ban emléktáblát lepleznek le, az ünnepség szónoka Tabéry Géza. Csak szórványos közlések éltetik a poéta emlékezetét: így Serestély Béla írása az aradi Havi Szemlében (1944). A háború után Jancsó Béla közli az első Juhász-emlékezést az Utunkban (1947/12); az Űj Élet és az Igazság cikkei 1952- ben, a költő halálának 15. év­fordulóján jelennek meg (az utóbbiban Szász János írása). Később az Utunkban Pogány Sándor Tanítványa voltam Ju­hász Gyulának címen (1956/40), majd az Igaz Szóban Egy nap Juhász Gyulával c. írásában (1957/2) Serestély Béla és Né­pével nő Juhász Gyula c. mél­tatásával (1957/4) Molter Ká­roly áldoz emlékének. A ^ újabb eseménye a költő halálának 20. évfordulóján, 1957-ben rendezett emlékünne­pély Nagyváradon. Pataki Bá­

Next