Balogh Edgár (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 2. G-Ke (Bukarest, 1991)
K
Kassák Lajos emlékezete 640 nyomon követhető folyóiratának, a Mának hasábjain (Máttis Teutsch János grafikái, Kahána Mózes, Reiter Róbert versei). A romániai magyar avantgárd induló folyóiratai (*Genius, *Periszkop, *Napkelet) párhuzamosan a román avantgardista Contimporanullal, amely 1925-ben Kassák, Nádass József és Tamás Aladár verseit, cikkeit közli, 'valamint e korszak több jelentős alkotója, alkotása (Bartalis János és Szentimrei Jenő költészete, Szilágyi András regénye, •az Üj pásztor) magukon viselik Kassák hatását. Külön — bár e kezdetekkel összefüggő — fejezet Kassák és -a Korunk kapcsolata (beleértve a két szerkesztő, Dienes László és Gaál Gábor személyi kapcsolatát is Kassákkal, aminek hű tükre levelezésük). A munkatársi viszony változó: a teljesnek látszó egyetértéstől és együttműködéstől az éles konfliktusig hullámzik. 1926-ban, Dienes folyóiratának 2. számában olvasható Kassák aktivistakonstruktivista programja Az új művészet él! cím alatt. A tanulmány önálló kiadványként is megjelent a *Korurik Könyvtára sorozatában. További jelentkezései a Korunkban ugyancsak az „Éljünk a mi időnkben“ szellemét képviselik, a „szép“ felfogásának átalakulását, gyakorlati-társadalmi vonatkozásait emelik ki: „egy tökéletesen megépített gép vagy tökéletesen megszerkesztett vers“ szépsége mellett tesznek hitet. Ebben a szakaszban Kassák otthon érezheti magát a folyóiratban; lapjairól (Dokumentum, Munka), könyveiről (Tisztaság könyve) méltatást közölnek. Igaz, az avantgárdon és a munkásmozgalmon belüli viták előszelét már ekkor érezni Hevesy Iván kritikájában (1926) és Fábry Zoltán cikkében (1927), Dienes azonban igyekszik tompítani az ellentéteket. Kassák 1928-ban „képarchitektúra“ szellemű, konstruktivista borítólapot készít Dienesnek, amely már Gaál Gábor szerkesztése idején, 1929 elején (négy számon át) képviseli a kolozsvári folyóiratot. Gaál ugyancsak ellenzi a szektaharcot, 1930-ban azonban enged a Gergely Sándorék felől jövő nyomásnak (ebbe saját korábbi személyes konfliktusa is belejátszhatott, amelyről Kassák az Egy ember élete c. önéletrajzi regénye VII. kötetében éles megfogalmazásban szól); Fábry cikkei után 1931 szeptemberében József Attila igaztalanul szigorú, megsemmisítő kritikája jelenik meg a Korunkban a 35 versről. A Korunk-munkatársak és Kassák közti vita egyes cikkekben — mindkét részről — durva személyeskedésekig ér el. 1929 után sem tanulmányt, sem szépirodalmi művet nem olvasha-