Balogh József: Kármentő. Versek (Bukarest, 1981)

Az avantgarde nem is­meri az idillt; poétikája maga a szabálytalanság, a minden egyes versben újra és újra szabványokat tagadó gyakorlat. Kelet-Eu­­rópában persze mindez mó­dosul: a nonkonformizmus mérséklődik, s a mégoly­avantgardista is elkötelezi magát bizonyos társadalmi­közéleti eszmények mellett. Ez alól — versei a tanúság rá - nyilván Balogh József sem kivétel: pontosan tud­ja helyét az avantgarde­­ban s a társadalomban egyaránt; számára a non­konformizmus egyet jelent az elkötelezettséggel, hi­szen politikum és forma­bontás mindig is elszakít­hatatlan egymástól a máig sugárzó avantgarde hagyo­mányban.

Next