Bányai László: Hosszú mezsgye - Romániai magyar írók (Bukarest, 1974)

Gaál Gábor arcéléhez

való életmentés és a hadifogság. Visszatérve a felszaba­dult és számára már rég otthonná vált Kolozsvárra, vál­lalta a népi demokráciában a feladatok seregét. A termé­keny odaadást a szocializmus építésére. A nekifeszülést nagyméretű művekre a dolgozószobában és a katedrán. De jött a szárnyat kapott alkotó szellem letörése, tra­gikus őrlődés malomkövek között. Egészségének végzetes megroppanása... Szellemének teljes mértékben való felidézéséig egy év­tized telt el. De azóta annál harsányabban szól felénk. Ak­kor is, amikor korának vívódásait, ellentmondásait idézi, akkor is, amikor napjainknak küld buzdító üzenetet. * A húszas évek erdélyi magyar irodalmáról kialakított felfogására még döntő mértékben hatott a német baloldali irodalomnak a proletárforradalmat immanensnek tartó felfogása. A hazai munkásmozgalom maga is, amelyhez mind közelebb került, telve volt ekkor szociologizáló, agi­­tatorikus irodalmi nézettel. Még 1932 áprilisában is azt írta, éppen a társadalmi valósággal telített Veres Péternek: „Ne az irodalom felé önnevelje magát, hanem a dokumentáció irányában.“ Vi­szont az a tény, hogy ennek az évnek a végén József At­tila és Illyés Gyula verseit közli, igazolja, hogy a társa­dalmi lényeg és az irodalmi forma egyaránt igénye. Még ha tételesen ezt csak 1937-ben fogalmazta is meg Horváth Imréhez írt levelében: „Ugyanolyan mértékben kívánjuk az írótól a művészi kiformálást, mint a mondanivaló, il­letve a tartalom valóságbeli érvényességét.“ A ,,1’art pour Part“ méltán került a Korunk támadásá­nak célpontjába, s a „valóságirodalomnak“ mint a jövő irodalmának a hangsúlyozása elsősorban a tényéktől való elvonatkozás ellen irányult. A „transzilvanizmus“ elleni hadakozása is lényegében az önmagáért való művészetbe, a múltba és egy idealizált, osztálynélkülinek képzelt tár­sadalomba való menekülést kárhoztatta. Természetesen a transzilvanizmus marxista elemzése differenciált, árnyalatos meghatározást igényel. A liberá­lisabb szellemű középrétegek minden társadalmi konflik­tust elkenő, ködös szemléletének elhatárolását a demok-335

Next