Benkő András (szerk.): Zenetudományi írások 1983 (Bukarest, 1983)
Terényi Ede: Laudatio musicae
vel. A Veress Sándor-i életmű első alkotó per ió d usát (1931—49) a népdal és Bartók—Kodály új zenei világénak közvetlen hatása mellett éppen az újabb francia zenével való beható megismerkedés, ennek a zenének (főleg Debussytől kezdődően) az asszimilálása jellemzi. Veress Sándor Debussy—Ravel zenei világával éppúgy azonosul, zenéjébe olvasztja annak eredményeit, mint ahogyan .azt Bartók és Kodály megtette .annak idején. Ezért illeszkedik minden ilyen hangzáskép — akár a József Attila-dalokról vagy a hozzánk időben közel eső Songs of the Seasonsrál legyen szó. Az e művekből vett .alábbi harmóniai idézeteinkkel kíséreljük meg ezt bemutatni: József Attila dalok nr.3 (Chants de József Attila) A kristályszerkezetű, hűvös, kozmikus hangzásragyogás, mint az impresszionisztikus színhalmozás ellentéte, szintén jellegzetes Veress Sándor-i hangzáskép. A József Attila-dalolcból a második szövege vagy 77