Benkő András (szerk.): Zenetudományi írások 1983 (Bukarest, 1983)

Terényi Ede: Laudatio musicae

vel. A Veress Sándor-i életmű első alkotó per ió d usát (1931—49) a nép­dal és Bartók—Kodály új zenei világénak közvetlen hatása mellett ép­pen az újabb francia zenével való beható megismerkedés, ennek a zené­nek (főleg Debussytől kezdődően) az asszimilálása jellemzi. Veress Sán­dor Debussy—Ravel zenei világával éppúgy azonosul, zenéjébe olvasztja annak eredményeit, mint ahogyan .azt Bartók és Kodály megtette .annak idején. Ezért illeszkedik minden ilyen hangzáskép — akár a József At­tila-dalokról vagy a hozzánk időben közel eső Songs of the Seasonsrál legyen szó. Az e művekből vett .alábbi harmóniai idézeteinkkel kísé­reljük meg ezt bemutatni: József Attila dalok nr.3 (Chants de József Attila) A kristályszerkezetű, hűvös, kozmikus hangzásragyogás, mint az impresszionisztikus színhalmozás ellentéte, szintén jellegzetes Veress Sándor-i hangzáskép. A József Attila-dalolcból a második szövege vagy 77

Next