Benkő Elek: Székelykeresztúri kályhacsempék 15-17. század (Bukarest, 1984)
Szerencsés véletlen és tudatos, gyűjtés, váratlan földmunkák és előre eltervezett ásatások nyomán évtizedek alatt jelentős mennyiségű kályhacsempe gyűlt össze a székelykeresztúri Városi Múzeumban. E gyűjtemény középkori részének közreadására vállalkozó szerzők, a régész és művészettörténész Benkő Elek s a grafikus Ughy István úttörő munkája az egykori anyagi kultúra emlékeinek helyszíni és széleskörű levéltári kutatásokon nyugvó anyagközlése. A hajdani Udvarhelyszék nyugati részéről, viszonylag kis területről összegyűlt meglepően gazdag tárgyi anyag nemcsak a szűk szakmát érdeklő keltezési és tipológiai kérdéseket vet fel, hanem művészi igényességről, a készítőkről és a megrendelőkről éppúgy vall, mint azokról az épületekről és helyiségekről, ahol a csempés tüzelőket egykor felállították. Ugyanakkor a csempék előlapjainak díszítményei nemegyszer a székely népművészet korai rétegeire is rávilágítanak, és félezer év távlatából hitelesen tudósítanak a népművészetet ért különböző irányú hatásokról.