Binder Pál: Közös múltunk. Románok, magyarok, németek és délszlávok feudalizmus kori falusi és városi együttéléséről (Bukarest, 1982)

A kapcsolattörténet egyik fontos ágazata a különbö­ző etnikumok együttélésé­nek tanulmányozása. A ha­zánk falvaiban a múltban együtt élt románok, magya­rok, szászok és délszlávok közös történetének kutatá­sa a helytörténet része, s ezért tanulmányozása csak a modern pozitivista törté­netírás megindulása, a néptörténet múltjára vonat­kozó források feltárása után vált lehetségessé. A feuda­lizmus századaiban a kü­lönféle etnikumok különbö­ző szinten, falvakban, vá­rosokban, tartományokban s államokban éltek együtt. E munkában a kérdést le­szűkítve tárgyaljuk, és csak a településeken belüli (fa­lusi és városi) együttélés történetével foglalkozunk. A társadalmilag egyönte­tű, de különböző etnikumú falvak és városok legjellem­zőbb vonása a község vál­tásos vezetése volt, a pari­tás elvének megvalósulása a helyi igazgatás minden szintjén. A közös, kölcsönös veze­tés kiterjedt a gazdasági élet (céhek, erdők, földek, javak igazgatása) és a szel­lemi élet intézményeire (egyház, iskola, nótáriusi hivatal) is. Mivel az együttélésnek számos helyi vonása és vo­natkozása volt, a könyv má­sodik, terjedelmesebb ré­szében a vegyes etnikumú falvak és városok történetét több konkrét példában ele­mezzük. Binder Pál

Next