Borcsa János: Értékkeresők, értékalkotók. Kritikák, portrék, tanulmányok (Kolozsvár, 2012)
II. Barátok
Változás érhető tetten Fekete Vince költői pályáján, tekintetbe véve e ciklusokat, illetve versfüzéreket, legalábbis ami az építkezést és lírai látásmódot illeti. Egy-egy „történet” felépítésében például sok a homály és sejtetés. Figyelmet érdemel, ahogyan a költő kiválaszt, illetve mellőz bizonyos történéseket és érzéseket, vagy amint felidéz, illetve elhallgat emlékeket. Egyik versében képletesen meg is fogalmazódik ez a fajta látásmód, eszerint „van, amikor csak / a fákat látjuk, csak az erdőt, és nem érezzük, / amit amúgy is tudunk magáról a hegyről, / hogy benne titkos barlangok hallgatnak, vagy tengerszemek / rejtőzhetnek” (Barlangok, tengerszemek). Mélységes titkokat rejt magában az ember, amelyek összességükben felszínre talán sohase kerülnek. Többnyire természeti elemekre és jelenségekre történő utalások és szabad asszociációk uralják ezeket a verseket, illetve ciklusokat, s ezek által próbálja a költő - József Attila szavaival szólva - mélyeiből kiemelni „a lélek homályos vidékeit”. Lelki folyamatoknak feleltet meg így külső jelenségeket, mintegy szemlélhetővé téve az előbbieket. Mindezt a mindennapi folyóbeszédhez közel álló, mondhatni puritán stílusban teszi. Verseinek költőiségét ezekben az esetekben a váratlan „vágások” és utalások - találni montázsra épülő verset is a kötetben valamint a képzettársítások adják, továbbá az előadásmódok váltakoztatása, amely eleven perspektívaváltásokat eredményez a verseken belül. Erre az építkezés- és látásmódra például szolgálhat éppen az előbb idézett Barlangok, tengerszemek című szabadvers, amelynek témája egy szerelmi kapcsolatban beállt szakítás, s ezt a prózai folyóbeszéd egyszerűségével írja le („Talán jobb lett volna, ha akkor egyből vége. Mert így szálanként tépdestük ki magunkból pár év minden apró rezzenését.”), de éppen a már idézett zárórész, a hegyek mélyében hallgató barlangokra való utalás által kap jelentéstöbbletet, tulajdonképpen esztétikai hatást kiváltó művészi erőre tesz szert a vers. Egy szerelmi kapcsolat válságát jeleníti meg a költő a Vak visszhang című versfüzér darabjaiban, de a kötetben 122