Brătescu-Voineşti, I. Al.: Ahol az igazságot mérik. Elbeszélések (Bukarest, 1977)

Szeretet, megindító em­beri melegség és határta­lan tisztelet az iránt, ami az emberben tisztaság, szépség és igazság — ezeknek a lelki, erkölcsi vonásoknak halk tónusú, kifinomult ábrázolásával hatnak az olvasóra Brá­­teseu-Voinesti elbeszélé­sei. Hőseik egyszerű em­berek, akik a cím, rang és vagyon fölé helyezik az erkölcsi erényeket, ezek­nek jegyében és szolgála­tában élnek, ezekért ke­rülnek összeütközésbe környezetükkel, és emész­tik fel önmagukat, anél­kül hogy esélyük lenne a győzelemre. Mert képte­lenek az alkalmazkodásra, mert nem tudják elviselni az olyan helyzetet, maga­tartást, amely ellenkezik lelki tisztaságukkal és sérti emberi méltóságukat. A Tirgoviste ősi székvá­ros lírai hangú, humanis­ta írója az örök emberi­erkölcsi értékek mélyre hatoló ábrázolásával ví­vott ki magának megtisz­telő helyet a századfor­duló román prózairodal­mában.

Next