Bunta Magda - Katona Imre: Az erdélyi üvegművesség a századfordulóig (Bukarest, 1983)
tolunk a XVII XIX. századi erdélyi üvcgművesség történetének felvázolása volt. A XVII. század első évtizedeit megelőző évszázadok iivegművességével csak olyan mértékben foglalkoztunk, amennyiben a rendelkezésünkre álló írásos és tárgyi emlékanyag, valamint ezek feldolgozásai lehetővé tették. Tudatában vagyunk annak, bogy a részletesen tárgyalt időszakra vonatkozó közléseink sem kimerítőek. Ugyanis az eddig megjelent kis számú részlettanulmány az üveghutákkal mint a kapitalizmus csíráinak megjelenését jelző, földesúri birtokokon létesített manufaktúrákkal, azok munkaerőszükségletével, a munkások helyzetével, az értékesítés problémáival foglalkozott. Az üveghutákban készült termékek iparművészet-történeti vizsgálatát a szerzők meg sem kísérelték, legjobb esetben csak a termékféleségek felsorolását olvashatjuk írásaikban. Ugyanakkor a családi levéltárakban megőrzött adatok töredékessége is akadályozza a különböző huták működésének pontos rekonstruálását az alapítástól a megszűnésig. Munkánk az első kísérlet a köz- és magángyűjteményekben megőrzött, erdélyi készítésű tárgyi emlékanyag számbavételére, feltehető készítési hely szerinti elhatárolására s az erdélyi művesség technikai és művészi színvonalának felmérésére. E számbavétel az első lépés azon az úton, mely az üveges hagyományok reális iparművészet-történeti megítéléséhez vezet. Könyvünknek hiánypótló szerepet szántunk, s azzal a reménnyel bocsátjuk útjára, hogy a művészettörténet iránt érdeklődök egyre népesedő tábora szívesen fogadja. i A szerzők