Bunta Magda - Katona Imre: Az erdélyi üvegművesség a századfordulóig (Bukarest, 1983)

tolunk a XVII XIX. századi erdélyi üvcgművesség történetének felvázolása volt. A XVII. század első évtizedeit meg­előző évszázadok iivegművességével csak olyan mértékben foglalkoztunk, amennyi­ben a rendelkezésünkre álló írásos és tárgyi emlékanyag, valamint ezek feldol­gozásai lehetővé tették. Tudatában va­gyunk annak, bogy a részletesen tárgyalt időszakra vonatkozó közléseink sem kime­­rítőek. Ugyanis az eddig megjelent kis számú részlettanulmány az üveghutákkal mint a kapitalizmus csíráinak megjele­nését jelző, földesúri birtokokon létesí­tett manufaktúrákkal, azok munkaerő­­szükségletével, a munkások helyzetével, az értékesítés problémáival foglalkozott. Az üveghutákban készült termékek ipar­­művészet-történeti vizsgálatát a szerzők meg sem kísérelték, legjobb esetben csak a termékféleségek felsorolását olvashatjuk írásaikban. Ugyanakkor a családi levél­tárakban megőrzött adatok töredékessége is akadályozza a különböző huták működé­sének pontos rekonstruálását az alapí­tástól a megszűnésig. Munkánk az első kísérlet a köz- és magángyűjteményekben megőrzött, er­délyi készítésű tárgyi emlékanyag szám­bavételére, feltehető készítési hely sze­rinti elhatárolására s az erdélyi művesség technikai és művészi színvonalának felmé­résére. E számbavétel az első lépés azon az úton, mely az üveges hagyományok reális iparművészet-történeti megítélé­séhez vezet. Könyvünknek hiánypótló szerepet szán­tunk, s azzal a reménnyel bocsátjuk útjára, hogy a művészettörténet iránt érdeklődök egyre népesedő tábora szívesen fogadja. i A szerzők

Next