Cs. Gyimesi Éva: Mindennapi nyelvünk (Bukarest, 1975)
Nyelv és irodalom
irodalmi dolgozatai fecsegik el. Itt ugyanis József Attiláról szólva sem „hallgat a mély“, hanem természetét megtagadva, komolytalanul és szerénytelenül előtérbe tolakszik: felszínné, felületté — felületesség jelévé — válik. Hogy miről is van szó, az kitűnik majd a következő szövegekből, amelyek mind József Attila gondolati lírája kapcsán s — úgy látszik — verejtékes munkával születtek; kezdetnek álljon itt ez az „alapvető“, a melléknév egyik konkrét és átvitt jelentését párhuzamba foglaló kijelentés: „A fiatal József Attila homlokára mély ráncokat vésett a kegyetlen kor. Nem is csoda, hiszen már fiatalon mély emberi gondolatok foglalkoztatták.“ A továbbiakban a nagy gondolati versek, filozófiai költemények jellemzéseiből tallózgatunk: „Csendes, nyugodt, egyszerű leírással kezdi a költő a verset, és azután fejti ki a mély mondanivalót.“ Vagyis: a vers két részre — leírásra és „mély“ mondanivalóra — osztható? „A költemény vége mély gondolati tartalommal telítődik, mely még jobban elmélyíti a költemény mondanivalóját.“ Tehát: a költeménynek addig is volt mondanivalója, amíg el nem „mélyítette“ a „gondolati tartalom“? De lássuk tovább: „Az ártatlannak induló, de mély gondolati elemekkel telített költemény nagyszerű ' forradalmi verssé válik.“ Mély elemek vagy gondolati elemek? Ha a fogalmazást tekintjük, akkor inkább előregyártott elemek: „A Falu is idilli képpel indul, de az emberek megjelenése már mély, komoly társadalmi gondolatokat hordozó eszméket ébreszt a költőben.“ S befejezésül: „József Attila számos más költeménye mély gondolatokat vet fel.“ „Mély“ gondolatokat csak úgy „felvetni“ kizárólag az tud, aki nincs tisztában valódi mélységükkel. S bizony, a József Attila költészetének csúcsait számba vevő dolgozatok többségében a szerzők az előbbiekhez hasonló felszínes címkeragasztásnál tovább nem jutnak: „A műből kicsendül a költő mélységes felelősségtudata“, „benne mélységes emberi problémák szólalnak meg“, vagy: „mindezt gondolatisága, mély — nagyon mély — tisztánlátása engedi megláttatni József Attilával“. E jelző kiüresedése, lejáratottsága nem is abban mutatkozik meg legnyilvánvalóbban, hogy túl gyakori, hanem 83