Cs. Gyimesi Éva: Mindennapi nyelvünk (Bukarest, 1975)

Nyelv és irodalom

irodalmi dolgozatai fecsegik el. Itt ugyanis József Attilá­ról szólva sem „hallgat a mély“, hanem természetét meg­tagadva, komolytalanul és szerénytelenül előtérbe tolak­szik: felszínné, felületté — felületesség jelévé — válik. Hogy miről is van szó, az kitűnik majd a következő szövegekből, amelyek mind József Attila gondolati lírája kapcsán s — úgy látszik — verejtékes munkával szület­tek; kezdetnek álljon itt ez az „alapvető“, a melléknév egyik konkrét és átvitt jelentését párhuzamba foglaló ki­jelentés: „A fiatal József Attila homlokára mély ráncokat vésett a kegyetlen kor. Nem is csoda, hiszen már fiatalon mély emberi gondolatok foglalkoztatták.“ A továbbiakban a nagy gondolati versek, filozófiai költemények jellemzé­seiből tallózgatunk: „Csendes, nyugodt, egyszerű leírás­sal kezdi a költő a verset, és azután fejti ki a mély mon­danivalót.“ Vagyis: a vers két részre — leírásra és „mély“ mondanivalóra — osztható? „A költemény vége mély gondolati tartalommal telítődik, mely még jobban elmé­lyíti a költemény mondanivalóját.“ Tehát: a költemény­nek addig is volt mondanivalója, amíg el nem „mélyí­tette“ a „gondolati tartalom“? De lássuk tovább: „Az ár­tatlannak induló, de mély gondolati elemekkel telített köl­temény nagyszerű ' forradalmi verssé válik.“ Mély elemek vagy gondolati elemek? Ha a fogalmazást tekintjük, ak­kor inkább előregyártott elemek: „A Falu is idilli képpel indul, de az emberek megjelenése már mély, komoly tár­sadalmi gondolatokat hordozó eszméket ébreszt a költő­ben.“ S befejezésül: „József Attila számos más költeménye mély gondolatokat vet fel.“ „Mély“ gondolatokat csak úgy „felvetni“ kizárólag az tud, aki nincs tisztában valódi mélységükkel. S bizony, a József Attila költészetének csúcsait számba vevő dolgoza­tok többségében a szerzők az előbbiekhez hasonló felszí­nes címkeragasztásnál tovább nem jutnak: „A műből ki­csendül a költő mélységes felelősségtudata“, „benne mély­séges emberi problémák szólalnak meg“, vagy: „mindezt gondolatisága, mély — nagyon mély — tisztánlátása en­gedi megláttatni József Attilával“. E jelző kiüresedése, lejáratottsága nem is abban mutat­kozik meg legnyilvánvalóbban, hogy túl gyakori, hanem 83

Next