Csiki László (szerk.): Csillagok osztályosa. Jánosházy György versfordításai (Bukarest, 1973)

Mindig gyanakvással tekin­tettem azokra, akik versantoló­gia fordítására vállalkoznak. Képtelenségnek tartom, hogy valaki őszinte belső kötődéssel, művészi izgalommal csapjon fel mindenfajta vers, mindenfajta költő tolmácsának; márpedig fordítani csak azt érdemes, mert jól fordítani csak azt lehet, ami­re teljesen rá tudunk hangolód­ni, ami arra serkent, hogy — akár csak a magunk számára, önmagunk kielégítésére is — megszólaltassuk magyarul, újra­­költsük anyanyelvűnk eszközei­vel. E kötet verseinek egy részét valóban spontán módon, a ma­gam örömére fordítottam, még ha utóbb közre is adtam őket. A többi, a zöme különböző meg­bízások és napi feladatok révén gyűlt össze hosszú évek során. Mégis együvé tartozónak érzem ezt a gyűjteményt, mivel a meg­bízások és feladatok vállalásá­ban is, amennyire tehettem, mindig a magam ízléséhez és

Next