Dávid Gyula (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 3. Kh-M (Bukarest, 1994)
K
249 Köteles gyarországi Békés megye kulturális értékeit igyekszik felkutatni. A romániai részben szépirodalmi alkotást közölt G. Pataky András, Oroszhegyi Károly, Ódry Mária, Marosparti Szabó Péter, Irházi János, Disz Péter. Riporttal Znorovszky Attila, Bürüs János, tanulmánnyal Kovách Géza, Csanádi János, Matekovits Mihály, Ujj János jelentkezett benne. (U. J.) Körössi P. József, családi nevén Pap (Nagyvárad, 1953. szept. 9.) — költő. Középiskolát szülővárosában végzett (1971), majd postai táviratkézbesítő. Első írásait a nagyváradi Fáklya, Ifjúmunkás, Igaz Szó közölte. Nevéhez fűződik a Kortárs Színpad megalapítása Nagyváradon. E keretben dramatizálta és rendezte Jean Cocteau Vásott kölykök c. regényét. Az Ady Endre Irodalmi Kör vezetője (1978). Folyóiratokban, gyűjteményekben és önálló kötetben is megjelent verseit a groteszk látásmód és parabola jellemzi, de a képzettársítások ötletjálékán is átüt a költő szigorúan következetes humanista társadalomkritikája. Szatirikus szántónkért) levelével nyit a fiatal költők Kimaradt Szó c. antológiája (1979), s Levét Kápéjének c. válaszában fogalmazza meg az új csoportosulás ars poeticáját a kötet-szerkesztő Ágoston Vilmos. Itt szereplő prózaverse (A cirkuszigazgató nem jár cirkuszba) és a fiatal írók következő Ötödik évszak c. antológiájában megjelent versriportja (Egy belső kiállítás képeiből) a költőben „lassan érő lázadás" művészi jelzése. 1982-ben Magyarországra költözött, s ott a József Attila Kör egyik vezetője. Megjelent kötetei: Valami elkerülhetetlen (versek, Forrás 1978); Regényvázlat (versek, Bp. 1984). Szőcs Géza: A költő átutazása önmagától önmagáig. Utunk 1979/1. — Borcsu János: „én meg ma hazáig érkezem". Korunk 1980/7—8. — József Attila kör I9S5. Összeül litotla Ágócs Sándor. Bp. 1985. Körözsi Zoltán — *Erdélyi Népszava Kösztler Artűr — turisztikai irodalom Köteles Pál (Gyarak, 1927. ápr. 27. — 1991. dec. 14. Budapest) — író, publicista. Nagyváradon végzett középiskolát (1945), a nagyváradi Új Életnél kezdi újságírói pályáját, bölcsészeti tanulmányai a Bolyai Tudományegyetemen azonban félbeszakadnak. 1950-től másfél évig politikai fogoly, majd a termelésben dolgozik mint napszámos, segédmunkás, technikus. A 60-as évek közepétől ismét tevékenyen bekapcsolódik a romániai művelődési életbe: írásai a Bihari Napló, Fáklya, Familia, valamint az Előre, Igaz Szó, Korunk, Munkásélet, Művelődés, Új Élet, Utunk, Ifjúmunkás hasábjain jelennek meg. Szociográfiai ihletettségű riportjaiban főként az ipari munkásság és a vidéki értelmiség életkörülményeivel foglalkozik, de vállalkozik képzőművészeti vagy múzeumi beszámolók, irodalmi interjúk készítésére is. Szépirodalmi