Dávid Gyula (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 3. Kh-M (Bukarest, 1994)

M

Molnár 624 Molnár Tibor (Nagyszeben, 1911. dec. 14.) — újságíró, szerkesztő, mű­fordító. Elvégezte az aradi Római Ka­tolikus Gimnázium I—IV. osztályát, s a Felső Kereskedelmi Iskolát (1929). Újságírói pályáját az Aradi Közlöny belső munkatársaként 1930-ban kezd­te, 1935-től egyben a Brassói Lapok és a Népújság aradi tudósítója. Cikke­it közölte a Független Újság is. Az aradi Patriotul, ill. Flacăra Roşie fő­­szerkesztője (1944 —49), majd a bu­karesti Veac Nou és Új Század folyó­iratok főszerkesztő helyettese (1950—53), az Orosz Könyv kiadó­­vállalat nemzetiségi szerkesztőségé­nek vezetője (1954—58), végül a Ki­adói Központ Könyvterjesztő Igazga­tóságának tisztviselője nyugalomba vonulásáig (1964). Azóta az Előre, Művészet, Új Élet, A Hét munkatársa­ként irodalmi, színházi és filmtárgyú írásaival jelentkezett. Első írását az Aradi Közlöny kö­zölte (1930). Irodalomtörténeti jelen­tőségű a Brassói Lapok 1936. júl. 5-i számában közölt beszélgetése József Attilával, „a magyar Panait Istratival”. A Brassói Lapokban beszélgetést közölt Ignotus Pállal (1936. júl. 3.) és Szabó Zoltánnal (1936. júl. 9.). Hoz­zászólt a Szentimrei Jenő kezdte Heli­kon-vitához Ki a szalonból nemcsak az ugarföldekre, hanem a perifériákra is c. alatt (1936. aug. 9.). Az. elsők kö­zött méltatta Horváth hűre költői je­lentkezését (1937. jan. 23.), s a Füg­getlen Újságban írt József Attila vers­kötetéről (1937/20). A költő tragédiá­járól a Brassói Lapokban tudósít (Ho­gyan élt és hogyan halt meg Ady End­re óta a legnagyobb magyar költő: József Attila. 1937. dee. 12.). Önélet­rajz-szerű visszaemlékezést közöl Sa­lamon Ernőről a Halálűző c. antológi­ában (1968); feldolgozza Csiky Ger­gely 1886-ban bemutatott Spartacus c. tragédiájának az aradi múzeumban őrzött három ismeretlen változatát (Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1982/2). Műfordító. Petre Bellu A védelemé a szó c. regényét 1936-ban fordította; az 50-es évektől kezdve a kortárs ro­mán színpadi irodalmat (Lovinescu, Everac, Baranga, Mazilu, Demetrius, Solomon, Dorian, Tărchilă) tolmá ­csolja. Válogatásában és részben for­dításában jeleni meg a Kriterion Kor­­társ román drámák (1983) és Kortárs román vígjátékok (1984) c. kötete. Németből Paul Schuster regényét (Amikor nincs sugara a napnak. 1964), oroszból többek közt Tyendr­­jakov (1959) és Tinyanov (1962) egy-egy regényét ültette át magyarra. Románra fordította Molnár Ferenc Olympia (Sidonia Drăguşanuval, 1967), Kocsis István Megszámlálta­­rott fák (1970), Mesterházi Lajos Te temrehívás (1974), Fehér Klára Mi, szemüvegesek (1974) e. színdarabjait és Radó Sándor Dóra jelenti... c. do­­kumenUimregényét. 1982—1986 kö­zött Örkény István, Galgóezi Erzsébet és Karinthy Ferenc elbeszéléseiből egy-egy kötetre valót válogatott ki romániai magyar kiadásra, a Horizont sorozat számára. Álneve: Szebeni Zsigmond.

Next