Dávid Gyula (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 3. Kh-M (Bukarest, 1994)
M
625 Molnár Abafáy Gusztáv: Adalékok József Attila életéhez és költészetéhez. Nylrk 1960/3—4. — Kántor Lajos: A hiány értelmezése. József Attila Erdélyben. 1980. 17, 101, 103, 110, 134. — Horváth Imre: Egy híres vallomás margójára. A Hét 1980/32. Molnár Vince (Nyárádszentanna, 1926. nov. 25.) — orvosi szakíró. Középiskolát a Református Kollégiumban végzett Marosvásárhelyt (1947), ugyanitt az OGYl-ban szerzett orvosi érdemdiplomát (1953). Itt kezdte pályáját az igazságügyi orvostani tanszéken; 1958-tól a Mina Minovici Igazságügyi Orvostani Intézet fiókjának bio-kriminalisztikai laboratóriumában is dolgozik. Az orvostudományok doktora (1968), a Román Orvostudományi Akadémia, a Legfelső Igazságügyi Orvosi Szakértői Bizottság tagja. 1983-tól előadótanár, laboratóriumi vezető főorvos. A helyi Műkedvelő Képzőművészeti Kör tagjaként több kiállításon szerepelt. Húsz éven át a Népi Egyetem „Társadalmi élet és orvostudomány” c. szakkörét vezette. Az igazságügyi -orvosi genetika és alkohológia területén az ujjlenyomatok öröklésmenetét, a krónikus betegségekre való örökletes fogékonyságot vizsgálja, foglalkoztatják az öngyilkosság kérdései. Szakközleményei hazai szaklapokban (Revista Medicală — Orvosi Szemle, Problemele de me dicină legalá şi criminalistică), vala mint külföldi szaklapok (Acta Morphologica Academiae Scientiarum Hungaricae, Dermatoglyphics news Bulletin) hasábjain jelentek meg. Társszerzője a Medicină legală (1966) c. kézikönyvnek, egy-egy fejezetet írt a Pop—Anghelescu-féle Tratat practic de criminalistică 1978- as 11. és 1982-es III. kötetébe. Ismeretterjesztő cikksorozatai jelentek meg a helyi Vörös Zászlóban Egy törvényszéki un’us naplójából és az Új Életben Törvényszéki orvosi szemmel címmel. Munkái: Törvényszéki orvostani jegyzet (társszerzésben, kőnyomatos, Mv. 1954); Törvényszéki orvostan I— III (társszerzésben, kőnyomatos jegyzet, Kv. 1960); Humángenetika a gyakorlatban (ludománynépszerűsítő, Kv. 1984). (P. H. M.) Molnár Zoltán (Sepsiszentgyörgy, 1937. okt. 13.) — festőművész. A marosvásárhelyi Művészeti Líceumban érettségizett. Kádár Tibor és Abodi Nagy Béla növendékeként a Ion Andreeseu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1963). Hoszszabb időn át a temesvári Pedagógiai Főiskola rajztanárképző karán tanított, később a temesvári Állami Magyar Színház grafikusa. A 80-as évek eiejétől betegnyugdí jas. Elvont, geometrikus forma-rendszerű, választékos színvilágé — gyakorta zenei ihletettségű — festményeivel remiszeresen részt vett a megyei és országos kiállításokon, egyéni tárlatot rendezett Temesvárt és Bukarestijeit. Köztéri, ill. középületek belső tereit díszítő monumentális aIkotilsai Temesvárt, Szatmárnémetiben,