Dávid Gyula (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 3. Kh-M (Bukarest, 1994)
M
645 Mózes sú írások válogatott bibliográfiáját 1979-től kezdve folytatólagosan megjelenteti a NylrK hasábjain. A költészet kérdéseivel mind történeti, mind verselméleti összefüggésben egyaránt foglalkozik. Átfogó tanulmányt közöl a népdalvers sorfajairól az Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1984-es kötetében, Vargha Jenő Lászlóval közösen írta A színek vallomása (Korunk, 1987/9) és A nyelvében élő közösség személyiségképéhez (Élet és Irodalom, Bp. 1990/29) c. értekezéseit, X a romániai magyar verskötetek megjelenésének dinamikáját elemezte az 1944-től 1987-ig terjedő időszakban (NylrK. 1988/2). Verselméleti oldalról közelítette meg a román—magyar irodalmi kapcsolatok kérdéseit is. Elemezte Eminescu Glossza c. versét, összevetve annak Dsida Jenő- és Szabédi László-féle fordításával (NylrK, 1970/1), az aranymetszés érvényesülését a Poemele luminii c. versben (Steaua, 1986/9) és a Harmadik levélben (Utunk, 1989/24), s ugyancsak az Eminescu-évfordulóra jelentette meg Eminescu költészete az egyidejűség költészete c. tanulmányát (Igaz Szó 1989/6). Maga is jelentkezett versekkel a romániai magyar irodalmi lapokban; három költeményét közölte a Vitorlaének c. antológia (1967). Önálló kismonográfiát jelentetett meg József Attiláról („Majd a szabadság békessége is eljön." Kv. 1970) és Szabédi Lászlóról (,Az. egészet akartam". Kv. 1984). Sajtó, kritika, irodalom (1983) és Forrása rég fakadt... (1985) c. tanulmányköteleiben a romániai magyar irodalomra és sajtótörténetre vonatkozó legfontosabb kutatásainak eredményeit gyűjtötte össze. Gondozásában és bevezető tanulmányaival jelent meg a József Attila és a roméin költészet (1972), az Emil Isac és a magyar irodalom (1986) és az Eminescu a magyar irodalomban (1989) e. kötet. A RMI-sorozatban sajtó alá rendezte és bevezetővel, valamint bibliográfiai függelékkel látta el Brassai Viktor Példázat kétkedőknek (1971), Jancsó Elemér Kortársaim (1976), Kahána Mózes Tarackos — Hat nap és a hetedik — Elbeszélések (1978) c. köteteit, a Tanulók Könyvtárában a baloldal költészetét tartalmazó Férfiúdul 1933—1944 c. antológiát (Kv. 1972), Eötvös József A falu jegyzője c. regényét (1973), a régi magyar irodalomból összeállított Világ világa, virágnak virága (Kv. 1981) c. antológiát, Szabédi László vers- és műfordításkötetét (Rózsahullató fa. Kv. 1982), majd egy válogatást kötött formájú költeményekből Égi csikón címmel, verstani magyarázatok kíséretében (Kv. 1985). A Román Akadémia kolozsvári fiókjának sokszorosításában Romániai magyar verseskönyvek 1944—1989 c. repertóriuma jelent meg (Kv. 1991); szerkesztette az újraindult ESZC első kiadványait. (D. Gy.) Bárót i Pál: Az irodalomtörténet írás igényei. A Hél 1971/24. — Kovács János: Kismonográfiák nagy hasznossága. Igaz Szó 1971/6. —