Dávid Gyula (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 3. Kh-M (Bukarest, 1994)
M
Munkás 650 [Criterion képzőművészeti sorozatában monográfiát írt Bállá József címmel a nagybányai festőről (1985) és Erdős Imre Pál képzőművészről. Ez utóbbi kéziratban. Ady és József Attila verseit illusztrálta. 1990 óta a Szatmári Friss Újság, Romániai Magyar Szó, Szamoshát közli képzőművészeti írásait, paródiáit, szatíráit. (M. J.) Soltész József: Fintor és paradoxon. Utunk 1973/20. Munkás — 1. Aradon 1920-ban Bőripari Munkás címmel indított politikai hetilap. 1921. május l-i számától címét ~ra változtatta. Főszerkesztője Fáskerti Tibor, szerkesztője Hustya Sándor, az 1922. évi 2. számtól Orosz János. Az eredetileg szociáldemokrata beállítottságú lap rövidesen a kommunista párt befolyása alá került.. Tiltakozott a Trancu-Iasi-féle munkaügyi törvény ellen, cikksorozatban elemezte a társadalmi osztályok viszonyát a nemzeti kérdéshez. Az aradi munkásság gazdasági és politikai helyzetét feltáró írások mellett figyelemre méltó a lap irodalmi rovata, amely Révész Béla és Várnai Zseni írásain kívül az aradi írók és költők műveit is közölte. Megszűnt 1922- ben, az aug. 22—i számmal. 2. Bukarestben 1923. máj. 27. és 1924. ápr. 9. között megjelent kommunista pártlap. Felelős szerkesztője és kiadója Cloţan-Klotan János, utána Imre Aladár, Gélért Koszty, Enesel Mór. Rendszertelenül jelent meg. Megindítója és tényleges szerkesztője, Jász Dezső a lapban tág terel nyitott a munkásirodalomnak. Gábor Andor, Gyetvai János, Révész Béla, Mácza János külföldről érkezett írásai mellett itt közölt Kaliána Mózes, Körösi-Krizsán Sándor, Fónagy János is. 1924-ben betiltották, kiutasítva szerkesztőjét, Jász Dezsőt Romániából. Munkás Athenaeum — a munkásegységfront kulturális szervezete Kolozsvárt. Az SZDP betiltása után alakult a királyi diktatúra idején, 1938-ban. Bruder Ferenc és Pásztai Géza játszott szerepet létrejöttében, elnöke Gheorghe Ursicá nyomdász. Szellemi irányító magyar részről Jordáky Lajos, román részről Vasile Pogáceanu. Több más athenaeum min tájára a - irodalmi gyűléseket rendezett szakszervezeti otthonokban, így József Attila-estel, Cosbue-esiet, közös Ady—Eminescu-ünnepséget s egy nagyarányú Pclőfi-emlékestet, utóbbit a Magyar Színházban. A bőrösöknél, vasasoknál, építőknél, magánalkalmazottaknál lezajlott rendezvények az írók és a munkásság közös állásfoglalását fejezték ki a fasizmus fenyegette kultúra védelmében. A legtevékenyebb tagozat gyermeksegélyezési és egészségügyi előadásokkal hálózta be Kolozsvár külvárosait. A ~ keretében működött a Forradalmi írók Munkaközössége. Tagjai (köztük Asztalos István, Bállá Károly, Brassai Viktor, Józsa Béla, Korvin Sándor, Kovács Katona Jenő, Nagy