Demény Lajos - Pataki József - Tüdős S. Kinga (szerk.): Székely Oklevéltár 3. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek 1598-1600 (Budapest - Bukarest, 1994)
Az önálló Erdélyi Fejedelemség megalakulása 1541 után és főleg az 1562. évi székely felkelés gyökeres változást hozott a székely történelemre vonatkozó források tekintetében is. Egyszerre tetemesen megnőtt a székelyekre vonatkozó oklevelek száma, több országgyűlési határozat tárgyává lép elő a székely kérdés, ránk maradtak részletek székely lustrákból és katonai összeírásokból, követték a sort a rendekhez vagy a fejedelemhez intézett panaszlevelek, mind többször szólnak róluk a krónikákban stb. Ezeket azonban meszsze meghaladják a XVI. század végi, eddig keveset tanulmányozott, magyar nyelven írt udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek. A Székely Oklevéltár új sorozatának beindítása ezt a páratlan értékű forrást célozta meg, azzal a szándékkal, hogy 1600-ig bezárólag teljes egészében közölje az említett jegyzőkönyvek szövegét. Az 1983-ban és 1985-ben megjelent első két kötet felkeltette az egész magyar tudományosság figyelmét. Csaknem egyöntetű volt a megállapítás, hogy a Székely Oklevéltár folytatása „már önmagában is rendkívül fontos, tudománytörténeti jelentőségű esemény. Jelzi mindenekelőtt azt, hogy a székelységre vonatkozó történeti kutatások, amelyek évtizedeken át Magyarországon is megdöbbentően elhanyagolt állapotba jutottak, nem véletlenül elsősorban Romániában kezdenek újraéledni, a tudományos érdeklődés vonalába kerülni. A fellendülés e jeleit nem lehet eléggé értékelni, mivel e témára vonatkozóan a különböző tudományoknak, a történettudományon kívül, a nyelvészetnek, folklórnak, tárgyi nép-