Dsida Jenő: Séta egy csodálatos szigeten. Cikkek, riportok, novellák, levelek - Romániai magyar írók (Bukarest, 1992)

Jegyzetek

DÖNTSD A TŐKÉT, NE SIRÁNKOZZ. József Attila új ver­sei. Új Európa Könyvtár kiadása. Budapest 1931, Erdélyi Helikon 1931.5. sz. 410-411. (május) Dsida cikkének előzményei is lehettek, vagy határozottan állít­hatjuk, hogy voltak. Levelezése ismeretében, annak alátámasztásá­val teljes mértékben, igazat kell adnunk Vita Zsigmondnak, aki Áprily Lajos (Kriterion, 1972) című monográfiájában megállapítja, hogy Gaál Gábor 1926. nov. 2-án megjelent Uj Kelet-beli cikke után Áprily Lajos az Ellenzékben, Dsida pedig a Pásztortüzben mutatott be először József Attila-verset az erdélyi olvasónak, lévén hogy a kérdéses időszakban Dsida, amint azt az egykorú levelek is tanúsítják, tényleges szerkesztője a lapnak. A Pásztortűz az 1928. január 29-i számban közli József Attila Üvegöntők, Nyolcesztendős lányok, Mikor az uccán átment a kedves és a Megfáradt emberek c. verseit. Ugyanebben a számban, az Irodalom-Művészet rovatban be is mutatják a költőt. A József Attila címet viselő cikk, ha kimutathatóan nem is Dsida tollából származik, s nincs is szignálva, mindenesetre az ő szerkesztői felkérésére születhetett. Szövege így hangzik: „A Pászlortűz programja szerint nem feledkezik meg arról, hogy időről időre bemutassa olvasóinak azokat az írókat és költő­ket, akik Magyarországon tehetségük biztató jelével föltűnnek. Mai számunkban József Attilától közlünk több verset, aki a mai magyar költői nemzedéknek egyik legfiatalabb tagja. Mindössze húszéves. Levelében, melyet hozzánk beküldött verseihez mellé­kelve, késedelmét azzal indokolja, hogy »kollokválgatott az egye­temen mellesleg jelesen s közben alapvizsgára készült«. Ahogy mondani szokták, az »iskola padjaiban« van még a legfiatalabb magyar lírikus, de versein cseppet sem látszik meg ez az iskolapa­dos fiatalság. József Attila a háború utáni fiatalok közül való, akik hamar értek, mert az élményből és megpróbáltatásból bőven kiju­tott nekik. És örömmel állapítjuk meg, hogy ebben a korai érésben nincs semmi fanyarság vagy beteges rezignáció. Igaz, erőteljes fia­tal lélek szól hozzánk e versekből, akinek érettsége csak annyiban áll, hogy elkerüli a fiatalság szokott hibáit. Egyszerű dolgokról egyszerűen dalol, de biztos kifejezőkészséggel. Ha költészetének sajátosságaiban azokat a szálakat keressük, amelyekkel elődeihez kapcsolódik, a magyar modem líra primitivistáira kell gondolnunk. Csakhogy ami ezeknél inkább szerep volt s az elfinomult érzékek játékos önámítása, ugyanaz József Attilánál komoly és őszinte tar­talommá válik. Az öregebbek eszközeivel, de fiatalos lelkességgel 508

Next