Endre Károly: Görzi elégiák (Bukarest, 1978)

A múlt (első világháború), a fél­múlt (görzi látogatás a 30-as évek dere­kán), a jelen és jövő képeinek és víziói­nak különösen összeszerkesztett egysége ez a ciklus. A lírai emlékező-vívódó hangulatot finoman szövik át az epikus elemek: a hadi készülődés eposzian pon­tos leírása, a táj szemléletes felidézése, a költő töprengései, vagy az atomhá­ború félelmes víziója. Különösségében is sikeres szintézis ez: Homérosz eposzi nyugalma, a klasszikus mitológia képei, az öregedő Vörösmarty merészségével találó és megrendítő képalkotása, a má­sodik világháború tragédiája és egy új háború elleni egyetemes tiltakozás höm­pölyögnek ezekben a hibátlan, nemes veretű disztichonokban. BALOGH LÁSZLÓ Mikor az isonzói csaták után majd­nem húsz évvel újra bekalandozta az egykori ütközetek színhelyét, a reális élmény emlékké szublimálódott nyers­anyagát hozta haza, hogy később már a költői lényegítés és szerkesztés fölényes biztonságával sarjassza ki belőle a Görzi elégiák új-humanista tanúvallo­mását __ A hamis és embertelen „hősiesség“ fölött győzedelmeskedő köl­tő a maga emberbaráti, etikai hősiessé­gének pátoszát az antik költészettől örökölt „hősi“ versmértékben magas­rendű művészi egységben tudta meg­jeleníteni. FRANYÖZOLTÁN

Next