Endre Károly: Periandrosz. Verses drám öt felvonásban, előjátékkal Herodotosz történeti könyvei nyomán (Bukarest, 1982)

E dráma két szembenálló főhősének, Periandrosznak és Lükophronnak tragédiá­ja azonos azzal a tragédiá­val, melyet ötödik századá­nak közepén az antik görög világ politikai és társadal­mi átalakulása folytán átélt. Két szellemtörténeti bástya néz itt egymással farkassze­met. A sziklára épült és az emberi sorson gazdagodó Akrokorinthosz és az Argo­­lisz hegyvidékének völgyei­ben szendergő Epidaurosz, az embergyógyítás bölcsője. A tekintélyen és feltétlen alávetettségen nyugvó ke­mény dór osztályállam szi­gora és a mindent általá­nosító és egybeolvasztó ion eredetű új hellén szellem lágysága. Zeusz és Aszklé­­piosz. Büntetés és gyógyí­tás. Istenalkony és ember­hajnal. Sorsparancs és hu­mánum, Heroizmus és felvi­lágosodás. Türannisz és köztársaság. Bár ez a harc a periandroszok ellen folyik, áldozatai közé tartoznak azok is, akik vívják, Lüko­­phron éppúgy, mint a né­hány emberöltővel későbbi Szókratész. A történelmet mesébe szövő és köztereken felolvasó Hérodotosz vonja be ezt az anyagában zord, de szellemiségében vigasz­taló korszakot a mindent megszelídítő szentencia aranysugarába: a poézisba. Az ő levegőjét törekszik megjeleníteni ez a mű az­zal, hogy olyan mértékben vers is, amilyen mértékben dráma. Endre Károly

Next