Ferenczi László (szerk.): Valaki tüzet kér. Romániai német elbeszélők (Bukarest, 1973)
Két romániai német prózaírót mutattunk be nemrég olvasóinknak: a két világháború közti realista próza jellegzetes művelőjét, Erwin Wittstockot, és a háború utáni nemzedék soraiban kitűnt Arnold Hausert. Ezúttal a szocializmus éveiben felfrissült, árnyaltabb színt, egységesebb jelleget öltött, itthon és külföldön figyelmet keltett hazai német epikáról kívánunk teljesebb s egyben súlyához illő tájékoztatást nyújtani. A tizenkilenc elbeszélő írásaiból készült válogatás, a szűkre szabott keret ellenére, meggyőző képet nyújt a romániai németség megújuló anyanyelvi műveltségéről, a hazai német íróknak arról a nemes törekvéséről, hogy az új mondanivalóhoz alkalmas stílust és formai megoldásokat találjanak. A kötetben közreadott írások beszédesen példázzák ennek az irodalomnak epikai, tematikai-esztétikai erősségét: önvizsgálat, öntudatos szembenézés a hitlerizmus torzításaival, a szülőföld szeretete és magas erkölcsű szolgálata.