Gálffy Mózes: Nyelvi, formanyelvi érték. Alak- és mondattani elemzések (Bukarest, 1972)
II. Mondattani elemzések
166. ... és jó vagy minden emberekhez (Dsida Jenő: Az utcaseprő). Az emberekhez a. jó vagy összetett állítmány állandó határozója. A többes jeles alak bizonyára a különféle és különböző kategóriájú emberekre utal. Jelentése: ’mindenféle emberhez’. Az illik igei állítmány mellett ugyanilyen funkciójú az emberhez rágós névszó: S emberhez illik, hogy legyen joga (Petőfi: A nép nevében. ÖK. II, 37). 167. Holnaphoz egy hétre hazaérkezem. A határozók időhatározói viszonyt jelölnek a hazaérkezem igei állítmány mellett. Hasonló szerkezet-típus: Az erdő széléhez egy fél kilométerre van a csörgő. A -hez és -re rágós névszó mint összekapcsolt határozó helyviszonyt fejez ki, és a van létigei állítmányhoz kapcsolódik. 168. Ének magamhoz (József Attila: ÖV. 40). Tartalom szerint a szerkezet a magamhoz szóló ének szószerkezettel azonos értékű. A magamhoz a József Attila verseimben jelzői értékű hátra vetett határozó. Ugyanilyen: Kérdés kék szemekhöz [!] (Ady: ÖV. II, 33). Az igenév kitételével igazolható a határozó jelzői értéke: kék szemekhöz szóló kérdés. Hasonló: Rövid óda a kelő naphoz (József Attila: ÖV. 48), jelentése ’a kelő naphoz szóló rövid óda’. Négysoros a négysoroshoz (Aprily: KF. 348). Jelentése: ’négysoroshoz szóló (kapcsolódó) négysoros’.-ig 169. A vár piacán túl a falakig szűk sikátorokban a vári míves emberek műhelyei vannak (Kós: O. 84). A vannak létigei állítmányt a falakig helyhatározó determinálja, és vele helyhatározós szószerkezetet alkot. Azt a végpontot jelöli meg, ameddig a létező dolgok terjednek. 170. Ha a fa élte megszakad, | Egy perczig éli túl virága (Arany: Letészem a lantot. ÖKM. I, 73). A perczig időhatározója a túléli igei állítmánynak. Azt az időmennyiséget jelöli, ameddig az igei állítmányban kifejezett cselekvés tart. Ugyanilyen szerkezet: Gondolkodom rólad, szép kedvesem, | Ezt teszem napestig (Petőfi: Ha én kedvesemről gondolkodom... 156