Gálffy Mózes: Nyelvi, formanyelvi érték. Alak- és mondattani elemzések (Bukarest, 1972)
I. Alaktani elemzések
üvölt|és|ben, hárfa- és citeraj pengi és j ben Aztán a több évezredes üvöltésben, | hárfa- és citerapengésben, | dobpuffogásban, I harang- és motorzúgásban, | akna- és bombarobbanásban, | valami egyetemes légnyomás | következtében: | nagyothallókká lettünk valamennyien (Kányádi: Néma. F. 18). neki| fohász | kod | ás Keserű nekifohászkodás (József Attila. ÖV. 30). csecsemőik, velojbe Olykor még hallom a csecsemők | velőbe hasító üvöltését. | Európai hang ez is (Kányádi: Néma. F. 18). lelk]em|ben Nagy, mély szemed reámragyog sötéten | s lelkemben halkal fuvoláz a vágy (József Attila: A szemed. ÖV. 50). tanár|ocska, fiatal|ember, tekintiély|éjnek Máskor vidáman engedte a vitát, de most érezte, hogy a vita árt a tekintélyének. Még szerencse, hogy Vágó Elza esetében kimutatta a tényleges igazgatói fölényt.. . De most attól tartott, hogy ez a szürke kis fiatalember elmerészkedik a tanfelügyelőségre és ott jellemzi a gyűlést... nagyon is érdekes dolgokat mondhat egy ilyen tanárocska (Gagyi: T. 84). szem|héj|ak, has|ít|ék|á|n Moccanás nélkül fekszik, mint hogyha halott volna, avagy aludna, de a szinte csukott szemhéjak keskeny hasítékán átal ide-oda villan a szeme (Kés: O. 11). fél|sz|ünk|et Félszünket elnyomta egy döntés | rövidlátó, vak mámora (Szabédi: Vezessen a párt. SSz. 15). fel|ül|ni Nagy bolond még az is, aki ezt kitalálta : pár darab juh szájáért felülni ide hetekre, ebbe a temetőnél is alábbvaló pusztába (Szabó Gyula: Farkasmező. SzH. 8) lapu|levél|nek, orr|ocská|ja — Jaj, azt a marha fejít, — mondta magában a lapulevélnek, amely bokrosán az orrocskája előtt bűzölgött — hát nem elment a vínasszony után a kútra... Megvan a kótyagosodva tisztára (Móricz: P. 18). tol]ni, le|gugg|ol|ni Ezt a széket odább tolni, | vonat elé leguggolni, | óvatosan hegyre mászni, | zsákomat a völgybe rázni, I vén pókomnak méhet adni, | öregasszonyt cirógatni.. . (József Attila: Ülni, állni, ölni, halni. ÖV. 216). meg|bán]ni, ír|ni Megbánni mindent. Törve, gyónva | Borulni rá egy koporsóra. | Testamentumot, szörnyüt, írni IÉs sírni, sírni, sírni, sírni (Ady: Sírni, sírni, sírni. ÖV. I, 89) 63