Gálffy Mózes: Nyelvi, formanyelvi érték. Alak- és mondattani elemzések (Bukarest, 1972)
I. Alaktani elemzések
álmjod|oz|va ... a hab álmodozva reszket karjain (József Attila: Hajnalban kel föl mint a pékek. ÖV. 195). Szerkezeti elemei: -va határozói igenévképző; -(o)z előhangzós gyakorító képző; -od denominális visszaható képző; álmpasszív szótő. Abszolút szótári szótöve: álom. Ez többalakú, hangzóhiányos névszótő. Az álmodozva tehát többszörösen képzett határozói igenév. Jelentése szerint állapothatározószói szerepű. Nyelvi szerepe átvitt értelmű használatából adódik: képes értelmű. festjvén A Nap búcsúzik, tört örömre festvén | a messzit (József Attila: Szeged alatt. ÖV. 18).-ván, -vén határozói igenévképzőből és fest abszolút szótári szótőből álló szóalak. A fest egyszerű szó, egyalakú igető. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy számos más -st végű igével együtt az összeolvadás miatt elveszti -t elemét a felszólító módú alakban ffess). Ezt azonban nem tekintjük tőváltakozásnak. Jelentése szerint időhatározói tartalmat jelöl ’miután . . . festette’. Nyelvi szerepe ahban tükröződik, hogy mint régies, ritkán használt forma archaikus színezetű. szalad|vást Akkor szaladvást jönnének el [ti. a leányok], sok százan | gyűlnének össze itt körülöttem (József Attila: Erősödik. ÖV. 201). A -vást, -vést képzős származékok — a Tompa József magyarázata szerint, és ezt a nézetet a nyelvtani rendszerezések magukévá tették — azonos értékűek a határozói igenévképzős szóalakokkal. Elavuló félben levő morféma. Nyelvi szerepe éppen a régiesítő-népies jellegben figyelhető meg. GYAKORLATOK most, reggel A völgy fölött I feszesre kikötött | vassodronyok: megannyi pókfonál. | A pók: a friss betonnal telt edény \ két lengd szálon most ereszkedik le — | A reggel még opál; megszűrt a fény; | párái a hegy gerince (Kiss Jenő: Az erő műve. ÉSz. 14). 86