Gáll Ernő: Pandora visszatérése. A reményről és a méltóságról (Bukarest, 1979)

I - Ideológia és utópia

válság bontakozik ki." Nyilvánvaló, hogy a mai marxiz­mus sem mentesül a mutációk sarkallta világ elméleti felmérésének súlyos nehézségeitől, buktatóitól. Nem ki­vétel a szüntelen kritikai önvizsgálat ösztönözte meg­újulás követelménye alól. Valószínű, hogy a Mannheim felé irányuló növekvő érdeklődéshez az a körülmény is hozzájárul, hogy újra­felfedezett nézeteinek java részét az 1929-es nagy válság éveiben közölte, s így több tételében a korabeli válság­tudatot fejezte ki. Karl Mannheim szellemi pályája és utóélete nem mond­ható egyértelműen sikeresnek. Inkább azoknak a gon­dolkodóknak a sorsában kellett osztoznia, akiket sokáig üldöz a meg nem értés, akiket gyakran sújtanak a kü­lönböző tilalmak, és csak ritkán részesülnek elismerés­ben. Peremlétre szorulva, szinte életrajzilag determinált volt a „szabadon lebegő" értelmiség tételének megfo­galmazására. Kétségtelen hatással volt a válságban ver­gődő és a hitleri uralom felé hanyatló weimari Német­ország szellemi életére, a háború után azonban, annak ellenére, hogy az angolszász világban olvasták műveit, általában nem sokat hivatkoztak rá. Franciaországban — mondhatni — csak most ismerkednek vele. És ez a hányatott pálya ott indult a Szellemi Tudomá­nyok Szabad Iskolájában, a Lukács György körül cso­portosuló Vasárnap Körben, amelynek Balázs Béla, Fü­­lep Lajos, Fogarasi Béla, Hauser Arnold és Révai József is tagjai voltak/' David Kettler amerikai kutató, aki tanulmányt készí­tett Lukács és Mannheim együttműködéséről az 1918— 1919-es forradalmak idején, megjegyzi, hogy Mannheim kiemelkedő tagja volt a körnek, de sohasem számított forradalmárnak. A kis csoport szellemi atmoszféráját jel­lemezve viszont, Lesznai Anna és Arnold Hauser visz­­szaemlékezéseire hivatkozva, Kettler arról ír, hogy iro­dalmi, filozófiai és vallási tárgyú vitáik védöszentjei Kierkegaard és Dosztojevszkij voltak. Ami pedig külö- * * Vágó Márta emlékiratából (József Attila, 1975) tudjuk, hogy Mannheim a húszas évek végén is kapcsolatban volt a magyar szellemi progresszió képviselőivel, köztük József Attilával. 103

Next