Györffi Kálmán: A visszatekintő (Bukarest, 1978)
Györffi Kálmán regénye egy család ötvenes évekbeli hétköznapjairól tudósít bennünket, egy állásából felfüggesztett, ám segédmunkásként se révbe jutó, bár így magát kétségkívül boldogabbnak tudó tanító családjának a szánni való kis ünnepeiről, átlábalhatatlan nyomorában sem szűnő optimizmusáról, reményekés csapások sújtotta hét sovány esztendejéről. Végletesen elvonatkoztatva: holmi kisemberek esetleges és mégis törvényszerű életéről, valami roppant mélységben a történelem vonulata alatt, de annak szerves tartozékaként, pillanatnyi űrében és beláthatatlan árnyékában a történelemnek - mígnem elevenekké és holtakká, kitörölhetetlen emlékek kényszerű rendjévé és kavargásává oldódik minden. Azok a szűk esztendők elmúlhattak, ám a történtek múlttá nyilvánítása még nem old meg semmit; még ha gyerekfővel éltük is át az akkori időket - s talán ez Györffi regényének egyik lehetséges olvasata -, mi magunk kell hogy megtaláljuk azt a kényes egyensúlyt feledés és nem-feledés, bukás és felmagasztalás között, amely gyógyír lehet tudatunk fájó emlékgócaira meg kishitű kételyeinkre egyaránt.