Hajós József: Böhm Károly filozófiája (Bukarest, 1986)
Jelen kötet fő rendeltetése az, hogy bőven és nagyjából közérthetően, minél több magvas idézettel, tehát jórészt iegemecumszerűen, együttolvasásra szólítva föl érzékeltesse Böhm Károly (1846-1911) gondolatvilágának gazdagságát, sokrétű, színvonalas voltát, és kedvet ébresszen további, részint elemzőbb, részint „beágyazóbb" tanulmányozására. Bizonyára jönnek idővel kutatók, akik többet vagy kevesebbet, többé-kevésbé mást és/vagy másként értékelnek majd Böhm filozófiájában. De a nézetkülönbségek aligha fogják megingatni azt a meggyőződést, hogy bölcseleti örökségünk egyik jelentős fejezetével van dolgunk. Böhm ugyanis az első olyan erdélyi (művei javát Kolozsváron megalkotó) magyar filozófus, aki — főként axiológiatörténeti vonatkozás-