Heltai Gáspár: Száz fabula krónika és egyéb írások (Bukarest, 1980)
Kereső
Hunyadi János — Magyarország kormányzója. Születésének helye és ideje ismeretlen. Vitézségéért Zsigmond királytól kapott birtokokat. 1438-ban Szörényi bán és temesi gróf, 1439-ben Nándorfehérvár kapitánya és erdélyi vajda lett. Kora legvitézebb hadvezére, legnagyobb törökverő hőse volt. Az ország védelmére hadsereget toborzott. 1441-ben Szendrónél, 1442-ben Marosszentimrénél és az erdélyi Vaskapunál legyőzte a törököket. 1443-ban támadó hadjáratot indított a török ellen, győzelmeivel megrendítette a törökök balkáni uralmát. A szerencsétlen kimenetelű várnai csata (1444) után, ahol I. Ulászló király is életét vesztette, Hunyadi János Erdély és a tiszántúli részek főkapitánya, 1446-ban az ország kormányzója lett a kiskorú V. László ikirály híveként. 1448-ban Rigómezőn csatát vesztett a törökkel szemben. Ciliéi Ulrik és Gara nádor ármánykodása miatt V. László Budára érkezésekor lemondott kormányzói tisztjéről. A török újabb fenyegető készülődéseinek hírére elvállalta a déli részek védelmét. 1456-ban Kapisztrán János szerzetes parasztokból álló keresztes seregével együtt fényes győzelmet aratott a törökök felett. Ennek a diadalnak az emlékét őrzi évszázadok óta a déli harangszó. Kevéssel ezután a zimonyi táborban kiütött pestis áldozata lett. 1456. augusztus 11-én halt meg. Gyulafehérvárt temették el. Hunyadi László — Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fia (1433—1457). Nándorfehérvári kapitány. Apja mellett harcolt a török ellen. Hunyadi János halála után Ciliéi Ulrik kormányzó a Hunyadiak tönkretételére törekedett. Kötelezte magát, hogy a Hunyadiakat megvédi birtokaikban, ha átadják a királyi várakat. Nándorfehérvár átadása előtt Hunyadi a Ciliéi cselszövésétől tartva V. László királyt és Ciliéit csak kevés számú kíséretükkel bocsátotta be a várba. Az idegen zsoldosokat a törvényre hivatkozva kirekesztette. A várban szóváltás közben Ciliéi Hunyadi Lászlóra kardot rántott, mire Hunyadi hívei felkoncolták. A király Temesvárt Szilágyi Erzsébet megnyugtatására megesküdött, hogy nem bosszulja meg Ciliéi halálát, a Hunyadiakat pedig testvérül fogadja. A Hunyadiak ellenségeinek további áskálódásaira a király 1457 tavaszán a két Hunyadi fiút elfogatta. Lászlót lefejeztette. Mátyás királlyá választása után, 1458-ban László holttestét Gyulafehérvárt az apjáé mellé temettette. Hunyadi Mátyás — Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia (1440—1490). Magyarország és Csehország királya, Ausztria hercege. Kolozsvárt született. 1453-ban Beszterce grófja lett, 1454- ben Nándorfehérvárt lovaggá ütötték. Apja halála után anyját Temesvárra követte. 1457-ben Budára csalták, László bátyjával együtt bebörtönözték. A halálos ítéletet csak Lászlón hajtották végre. V. László, a magyarok bosszújától tartva, Becsbe, majd Prágába menekült. Mátyást is magával vitte. A király halála után Mátyás Podjebrád György cseh kormányzó kezébe került. A Hunyadi-párt Mátyást választotta a magyar trónra (1458. január 24.). A cseh királlyá választott Podjebrád leányát, Katalint eljegyzi Mátyással. Mátyás mellé a rendek nagybátyját, Szilágyi Mihályt választották kormányzóul. A magyar korona III. Fri-601