József Attila: Versek (Bukarest, 1972)
Méliusz József: Előszó
telezettség, a szocialista forradalmiság irányába. Itt csak az új, a másik osztály hozhatta a valóban újat József Attilának is, de mindazoknak is, akik a régi társadalomnak felmondták a különbékét. Csak a másik osztály vihette tovább, egy átminősítésben, magát az avantgardizmust is, amely előzmény télén újként jelentkezett, hogy végleg belevésse vonásait az egész művészetbe, amely elszakadva a tizenkilencediktől, definiálóan a huszadik századé. Ezen az alapon teremtett költészetében József Attila egy reneszánsz dimenziójú új-humanista egyetemességet: a szétszakítottságból — világ és lélek új típusú egységét. József Attila az Ady, Juhász Gyula, Tóth Árpád formavilágában ébredt költő voltára, és szükségszerűen a magyar polgári realizmus ehhez tapadó nemzeti mondanivalójában. Adys képzetek, Juhász Gyula lázongóan gyönyörű alföldi tájképei, Tóth Árpád tökély-igényét idéző mesterszonett mögül kandikál ki a leendő nagy költő, de versei mögött már kivehető a proletár érzület ösztönös determináló háttere is. Innen ugrásszerűen veti magát; Whitmant is ismerve, a Kassák képviselte szabad versbe: a nyelvi demokratizmus, a szabad lélegzés, a kötetlenség nemcsak formai, de tartalmi lázadást is melengető területére, ahol — Whitmantól elütően, de annál inkább Kassákkal rokonian — egyelőre még több az avantgarde felkelés anarchiája, mint a rendteremtő fegyelem, de min- * denképp az a felbolydulás, amely új, másfajta, a tagadottal ellenkező rend után sikolt. József Attila költői felszabadulásra való törekvésében, a IVytigaí-nemzedék szimbolizmusától, impresszionizmusától és parnasszizmusától elszakadó tartalmi és formai útkeresése közben nem kerülhette meg a korszak legjelentősebb lázadó, plebejus lírikusának, Kassáknak, és vele a tágabb, főleg a francia avantgardizmusnak a hatását, ha ugyan nem Ady lírájától kapta már az ösztönzést: a formákat a történelmi tegnappal együtt szét kell törni. Kassák kapcsolta össze József Attilát az egész megmerevedett polgári társadalmi szerkezet és a válságba jutott polgári tudat költészete ellen totális — a válságot a végsőkig hajtó — tagadással felkelő európai formabontókkal, az expresszionistákkal, a szürrealistákkal is, de elsősorban a magyar plebejus expresszionista aktivizmus áram-16