József Attila: Versek (Bukarest, 1972)
Méliusz József: Előszó
nemzeti önmegvalósításának intellektuális, jelenünkre előre utaló huszadik századi forradalmi modellje. A népköltészet a ritmusban fogamzik. József Attila versének születése is ilyen primer értelmű. Ö maga vallott arról, hogy a vers benne először ritmusképletben jelenik meg. Minden művészet központi funkcióját a ritmusban látta, s e szemléletét — költőként — kiterjesztette a világra. Ritmuselmélet megírásának a gondolatával is foglalkozott. A végső beérés idejére eső versei formai varázsát épp új, eddig ismeretlen változatosságú ritmusuk adja. Ekkorra már egy mindenben új, e századi klasszicizmus kiegyenlített erejével, ismételjük, tudatosan szocialista szemléletű, intellektuális, realista klasszikusként szintetizálja összes kísérleteit és útjait, beleértve bécsi és párizsi tapasztalatait, különösen az utóbbi helyen — a legmodernebbekkel egyidőben — reá ható Villon és a francia dal asszimilálását is. Diadalra viszi, amit 1932-ben már Babits is kiérzett a Nyugat utáni költőnemzedék lírájából: „Forma tekintetében az új nemzedék nagy cselekedete a magyar hangsúlyos vers rehabilitálása.“ A magyar versformák mai kutatói Babitsot igazolva, immár József Attila teljes művét felmérve állapítják meg, hogy vele vonult be végképp, méghozzá a legtermészetesebb hangon a hangsúly az időmértékbe. Nála a hexameter is magyar népdalnak hat, pedig tiszta időmértékkel mérve is pontos hexameter .. . József Attila prozódiájának és rímkeverésének részletes kielemzése alighanem a legfontosabb verstani feladat — szólt az egyik követelés még tíz esztendővel ezelőtt. Azóta ezen a területen is megindult a módszeres filológiai kutatás, sőt a strukturalista megközelítés is. Am való igaz az is, hogy e kérdéseknél nem kevésbé fontos a tartalom és forma érzékeny és bonyolult összefüggéseiben felkutatni a sajátosan József Attila-i stíluselemek, képalkotás, hangulat és érzelemkeltés módszerbeli sajátosságait, egyszóval lírai eredetiségének mesterségbeli titkait, a ma már úgyszólván matematikailag mérhető nyelvi, stilisztikai, strukturális törvényszerűségeket. Persze az időmérték és hangsúlyos ütem modern egymásra találása József Attila költészetében nemcsak a Hexaméterek és a Fíóra-ciklus első darabján mérhető fel, 21