József Attila: Versek (Bukarest, 1972)

Méliusz József: Előszó

lóságához, törvényeihez és igazságához, ő a költészetnek a magyar gondolkodás számára lehetséges legtágabb di­menziója. Kortársait, holtakat, élőket, utána jövő költő­ket legalábbis mi, akik vele gondolkozunk — hozzá mé­rünk. Legalábbis mi, akik a szocializmusban az emberi* sors törvényszerűségét látjuk, de korántsem vak tör­vényt, hanem, József Attila névadásával, egy eszmélet­formát, amely épp az ő szellemében gondolatilag, azaz kritikailag viszonyul az emberi személyiség, tudat, lélek, érzület mindenféle erőszakos beszükítéséhez. Mindahhoz, ami — végső soron a mozgalom szűkítő tendenciáiból eredően is — hozzájárult a költő gyötrelmeihez, elma­gányosodásához, tragédiájához. Későn eszmélünk rá, • hogy ő épp Marx nyomán fedezte fel az illúziótlan, nem utópikus, magát a proletárforradalmat demitizáló, min­dig, minden helyzetben kritikus, dialektikus realizmust. Századunk második felében ezt a József Attilát még fel kell fedeznünk. József Attila a magyar proletár költészet központi alakja, körötte a magyar irodalom internacionalista lí­rájának egész, még összefüggéseiben fel sem tárt csil­lagrendszere kering. Hogy csak néhány nevet említsünk: Radnóti Miklós, Komját Aladár s jórészt Illyés Gyula is, az ellentmondásos, de ellentmondásosságában is a munkásosztály költészetével érintkezésben maradó Kas­sák Lajos, valamint Salamon Ernő, Forbáth Imre és a két világháború közötti, kisebb fényességgel, de ugyan­attól a tüztől hevülő forradalmi költők nem akármilyen rangú, együvé tartozó müve. Ha nem írta volna meg nagyszerű versét, A Dunánált, ezt a megrázó történelmi allegóriát, az ő költészete ak­kor is elidegeníthetetlen része volna hazánk korszerű­ségért, tág lélegzetért vívódó szocialista irodalmának, ugyanúgy, ahogyan a jugoszláviai vagy a csehszlovák irodalom és a többi szocialista testvéri irodalom korszerű eszmélete is mind a magáénak vallhatja. A Dunánál című versében óriás szárnyakon, széles lebegéssel, a mi korunk hangján hirdeti meg Petőfi cselekvő összetarto­zásról és Ady Duna menti közös fájdalomról, közös testvériségi feladatokról szóló eszméit, az időszerűségbe emelve és a jövőbe röpítve a cselekvő proletár és népi 40

Next