Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
Otthon – Brassói Lapokban
azonnal közölte.133 Kacsó Sándor csak homályosan utal a Brassói Lapok és a költő kapcsolatára, szerinte „József Attila első versei is valószínűleg Méliusz közvetítésével kerültek a lapba. És itt közöltük, nálunk tón először, A Dunánál című versét, miután a megelőző évet egész oldalnyi román verssel zártuk Salamon Ernő fordításában.“134 A Brassói Lapok mindennapi harcait személyesen is vívó, visszaemlékezéseiben ugyancsak inkább a közügyekre, mint az irodalomra koncentráló Kacsó Sándor tudatában tehát hangsúlyosan politikai tett volt József Attila versének közlése. Méliusz, nem tagadva, de nem is konkretizálva lehetséges közvetítő szerepét — mint Gaál Gábor megbízottja, a magyarországi szei-zők jó néhányával személyes kapcsolatot tartott —, e kapcsolatok természetes irodalmi jellegét hangsúlyozza: „Kacsé valószínűleg jól emlékezik. Amennyiben én azidőtt Szépszóékkal bensőséges érintkezésben voltam, nevezetesen Fejtő Ferenccel és Ignotus Pállal. Persze hogy Brassóban járva, és a szerkesztőségnek írott leveleimben is, mint Remenyik esetében is, szorgalmaztam J.A. jelenlétét a B.L.-ban. Ezen túl, tényszerűen? Ki emlékezhetne még? Az efféle közvetítések akkoriban természetesek voltak, de nem vezettünk róluk naplót az irodalomtörténet számára. József Attila már mindnyájunké volt, a Korunké, a Szép Szóé, a Gondolaté, a Brassói Lapoké. A Madoszé, a Vásárhelyi Találkozóé.“135 Méliusznak ezek a sorai, akárcsak Kacsó Sándor figyelmeztetése („itt zajlott le a budapesti népi—urbánus vita egy fordulata is: Féja Géza levelét közöltük a Szép Szó és a Válasz című folyóiratok vitájában“) egyértelműen az új csoportosulás iránt megnyilvánuló érdeklődésre mutatnak, amelynek irodalmi rangját József Attila fémjelzi. A Szép Szó Molnár Tibor interjúiban: viszonyítási pont. Amikor például a huszonnégy éves Szabó Zoltánnal, A tardi helyzet szerzőjével beszélget el (1936. július 19-én közli az interjút a Brassói Lapok), ide tér vissza, hogy meghatározhassa Szabó Zoltán helyét a haladás és irodalom frontján: „Az új magyarországi szellemiségi mozgalmak legje-101