Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
Otthon – Brassói Lapokban
Hiszen ezek után aligha vonható kétségbe, hogy A Dunánál genezisénél —- Brichta Cézár Én őseim című verse143 és Tudor Arghezi Archeológiába mellett, s a döntő élmény, az átértelmezett apa-komplexus144 mellett — a korabeli romániai magyar sajtó, főképp a Korunk és a Brassói Lapok társadalompolitikai kérdésfelvetése is szerepet játszik; és ha a szövegösszehasonlítást az időtényezővel is összekapcsoljuk, József Attila cikke az „Üj Szellemi Front“-ról bizonyítékként fogadható el Tamási Áronnak a költőre gyakorolt hatását illetően, éppen A Dunánál születését megelőző hónapokban. (József Attila és Tamási Áron különben személyesen is találkoztak. Fényképek őrzik az 1932. szeptember eleji, balatoni IGE-kongresszus alkalmából összegyűltek alakját, s az egyik csoportképen az első sorban József Attila és Tamási Áron is ott látható.145 A találkozást néhány mondatban Tamási is megörökítette, élete végén, a következőképpen számolva be az írók Gazdasági Egyesületének erről az összejöveteléről: „Aki csak számított a magyar irodalmi életben valamit, az mind jelen volt a kongresszuson. így többek között József Attila is, aki magán a kongresszuson édeskeveset beszélt, de annál többet filozofált és kötekedett a barátaival és ismerőseivel a szabad sétákon. Ezek a szabadtéri séták elég gyakoriak és tekervényesek voltak, mert ami az irodalomra és irodalomszemléletre vonatkozott, azok inkább ezeken a sétákon úsztak el a levegőben.“ A továbbiakban beszámol az „erdélyi önkéntes küldöttség“ tagjaként elmondott beszédéről az ünnepi összejövetelen, kiállásáról a haladó emberi gondolat, a nemzeti érzület és más népek értékeinek megbecsülése mellett.146) De helytelen volna az összefüggések keresésében itt megállni és elszakítani A Dunánált (keletkezését és hatását) ikertestvérétől, a Hazámtól. Mindkettő ugyanabból a helyzetből született — helyzetdalos indításuk rokon volta nem véletlen! —, közösségkereső segélykiáltás mindkettő, és a József Attila személyes sorsából fakadt költői igazságaikat egyformán a magunkénak érezhetjük. A költő itt mondhatni a pálya utolsó állo-108