Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
„… mutassátok az Írást!”
„...mutassátok az írást!” Kész a leltár — közlik József Attila szavaival, méltó verskeretben a gyászhírt a Brassói Lapok szerkesztői, 1937. december 6-án. A december 3-án este bekövetkezett tragikus esemény részleteiről ugyanebben a lapszámban nagybetűs cikk tudósít, s a hír mellett ott áll az első döbbenetben született jegyzet: Egy „mai magyar“ a mozdony kerekei alatt. A szerző (g. i. — nyilván Gábor István, a vasárnapi melléklet szerkesztője) A Dunánál utolsó előtti szakaszára s a Szép Szó júniusi különszámára utal („Mi a magyar most?“), amelyben a Hazám is megjelent. A nekrológ az első költőáldozatot búcsúztatja, a diktatúrák légkörében — s ezzel szemben felidézi A Dunánál munkaprogramját: „Mit is akart? Röviden életet és becsületet. Megértéssel és »szép szó«-val arra a harci eredményre vágyott, amit a múltban ősei csak viadallal tudtak volna kiharcolni. Rendezni akarta a közös bajokat, tót, román, magyar és szlovák [!] bánatot akart enyhíteni, a Duna völgyében munkát és kenyeret akart teremteni.“ Két nappal később Látó Anna Budapestről küldött tudósítását közli a költő utolsó napjairól148, a legközelebbi vasárnapi számban pedig Molnár Tibor eleveníti fel s egészíti ki 1936-os József Attila-interjúját, ezzel a kihívó címmel: Hogyan élt és hogyan halt meg Ady Endre óta a legnagyobb magyar költő: József АШ1аш. Kevéssel a költő halála előtt, 1937 augusztusában lírájának esztétikai értékéről is érdemi méltatás jelent meg a Brassói Lapokban; költészetének régi híve és — valljuk be: epigon — követője, de számottevő népszerűsítője, a versmondás művésze, Brassai Viktor pontosan értelmezi József Attila utolsó verskötetét, legújabb költeményeit: „A hideg értelem nála a tragikus belső feszültség kohójában hévül izzó érzéssé. S ma, amikor a divatossá vált »antiintellektualizmus-« száműzni szeretné a költészetből az életfet] s az olcsó ösztönösséget ültetné trónra, József Attila büszkén, szinte gőggel vállalja az »intellektualizmus« vádját.“150 no