Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
„… mutassátok az Írást!”
jában — a költő halála után is. József Jolán könyvének (József Attila élete) fejezetei, nyolc folytatásban,. 1939 decemberétől az 1940. július—augusztusi (utolsó előtti) számig, erről tanúskodnak. És az önvád sem maradt hatástalan. Az, amelyikről Nagy István vallott. Igaz, Cserépfalvi, a Nagyon fáj kiadója csak gyógyírként próbálta elhitetni a költővel, hogy könyvéből száz példányt kérnek Kolozsvárra („Mivel József Attila a kolozsvári Korunk munkatársa volt és az erdélyi haladó értelmiség ismerte a nevét, ez elég hihetőnek hangzott.“), a jószándékú hazugság lelepleződött161; de kevéssel utána — szóban legalább — befogadókra, népesebb közönségre talált József Attila, azaz már csak öröksége, a Korunk városában. Méliusz emlékezik viszsza erre a kolozsvári tömeggyűlésre: „J.A. halála után Kolozsvárt Jordákyék rendezésében, a »Vasasok« előadótermében zajlott a mi, a kolozsvári munkásság J.A,-t búcsúztató gyászünnepsége. Zsúfolt terem. Gaál volt az egyik kezdeményező. Ami még-naivat ott elmondtam, a párizsi Szabad Szóban jelent meg. Beszélt még Korvin, Kovács Katona, Jordáky. Így emlékszem. A kb. 300 féróhelyű teremben legalább 400-an zsúfolódtak össze. J.A. költészete, alakja egy programot személyesített meg. Nem szektás proletár-programot, hanem osztály-jelentésével együtt a Népfrontét, .[...] az az est egy tömeggyűlés forró hangulatában zajlott. Nem tudok róla, hogy J.A. halála után ilyen búcsúztatóra a magyar nyelvterületen bárhol sor került volna...“162 . Minden korábbi szektássággal szemben ezt a népfrontiságot, szintézist állította a kortársak elé az. esztéta Kováts József, amikor József Attila pályájának utolsó szakaszát elemezte a Független Újságban.163 Mint a Brassói Lapokból idézett interjúkból is nyilvánvaló, József Attila a Szép Szó szerkesztőségébe lépve, „a polgári szabadelvűek közé lép, akik egy megreformált liberalizmus keretei közt képzelik el a magyar politika eljövendő útjait“, és „akik fennen hangoztatják, .hogy a. népies kultúrával szemben a városi kultúrának van a. haladás érdekében elsőbbségi joga“. Kováts József 118