Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
Jegyzetek
Jegyzetek 1 József Attila válogatott levelezése. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket irta Fehér Erzsébet. Bp., 1976. 271. A József Attilaleveleket e kiadványhoz igazodva, eredeti helyesírásuk szerint közöljük. 2 „József Attila nemcsak proletárköltő. József Attila magyar költő“ — szembesíti élesen a két megnevezést, a kétféle szemléletet a mai munkáséletben és a modern irodalomban egyaránt otthonos prózaíró, Pusztai János. (A költőről. Korunk, 1980. 3. 186.) — Gyertyán Ervin, a költő esztétikai tanulmánytöredékéből, az ihlet-fogalom József Attila-i meghatározásából indulva ki, az életművet egységesebbnek mutatva az egyes fejlődési szakaszokból kibontakozó képnél — s nem térve ki a belső ellentmondásokra! —, a korábbi leszűkítő értelmezésekkel szemben kifejti: „József Attila magyarságtudata — együtt haladva az idővel, a történelem változó igényének megfelelően — a kor tudományos színvonalán álló, osztály kategóriákban gondolkodó, az elnyomottak szövetségét hirdető, forradalmian kritikus és számonkérő. De ez a tudományos szigor és pontosság — amely a maga igényével és színvonalával kortársai fölé emeli — oly gyöngéddé, oly meghitté, oly együttérzővé, oly szeretetteljessé változik — a művészi állandó, az ihlet kegyelméből —, mint talán senki másnak a költészete, ö nem az elvont hazát, az elvont népet szereti, hanem azt a konkrétat. [...] Számára a haza, a nép, a magyarság fájó, lüktető seb az emberiség »testén-«, boldogságra, emberi létre — felszabadulásra — vágyó embertestvérek, embertípusok összessége, akiknek közös nemzeti ihlete a közös társadalmi elnyomás változó formáiból és mozzanataiból szárnyal és fokoz fel költészetében.“ (A nemzet közös ihlet. Népszabadság, 1980. február 24.) 3 Szabolcsi Miklós: József Attila, Derkovits Gyula, Bartók Béla. ItK., 1958. 4. In: Szabolcsi Miklós: Költészet és korszerűség. Bp., 1959. 52—94.; Bori Imre: A „semmi ágán“. 1962. In: Bori Imre: Eszmék és látomások. Növi Sad, 1965. 7—27..; Gyertyán Ervin: Költőnk és kora. Bp., 1963.; Hankiss Elemér: József Attila komplex képei. 1966. In: Hankiss Elemér: A népdaltól az abszurd drámáig. Bp., 1969. 9—40.; Balogh László: József Attila. Bp., 1969; Levendel Júlia—Horgas Béla: A szellem és a szerelem (József Attila világképe). Bp., 1970. 4 Tasi József: József Attila és a Korunk. Magyar Könyvszemle, 1977. 2. sz. Tanulmányában idézi Komlós Aladárt: „Külön szerepet játszott [...] ez évek József Attila-kritikájában az emigráció és az itthoni szélső baloldal közt hídként szolgáló Korunk című erdélyi folyóirat, mely 1929-től kezdve József Attilának állandó kritikai támasza volt.“ (József Attila és kritikusai. Magyarok, 1948. január.) 121