Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
Jegyzetek
4Ь Méliusz József többször is írt József Attiláról, elemezte költészetét, viszonyát a romániai magyar irodalomhoz. A József Attila-versek előszavaként 1972-ben megjelent szöveg árnyaltabb, mint a Méliusz felvázolta korábbi kép (1960), neríi mentes azonban az előítéletektől. (Vö. József Attila: Versek, Bük., 1972. 12.) 48 JA Lev. 440.; JA Kéz. (Kát.) 235. 47 Dsida a harmincas években többször is járt Magyarországon. József Attila levele, tehát 1930. június 16. előtti utazását azonban nem tartja nyilván az irodalomtörténet. Talán tanítványaival járt arra. (Láng Gusztávnak, a Dsida-életmű kutatójának szóbeli közlése.) 48 Az egyetlen ismert levél eredetije Szabó Lajosné, Dsida Jenő volt felesége tulajdonában van Marosvásárhelyen. A Szabó Lajosné engedelmével közreadott szöveget kísérő (szerkesztői?) megjegyzésben mindössze ennyi olvasható a két költő barátságáról: „Arra vonatkozóan, hogy további kapcsolatai Dsida Jenővel hogyan alakultak, nincs írásos adatunk.“ (József Attila ismeretlen levele. Igaz Szó, 1957. 12. sz. 1072—1073.) 48 Jellemző a Nyár szövegkörnyezete a Pásztortűzben: melléje tördelték Olosz Lajos Futórózsák című hangulatversét, fölötte pedig ugyanazon az oldalon (és az előzőn) Tabéry Géza beszámolója: A helikoni írók ötödik találkozása Marosvécsen. Tabéry a helikoni törekvések győzelmét példázza a csehszlovákiai Szent-Iványi kúriában tartott írói összejövetellel, a „Móricz Zsigmond és Babits Mihály lobogója alatt restaurált »Nyugattal, legfőképpen azonban Marosvéccsel, ahol a cikkíró szerint érvényesül „a tiszta irodalmiság hite minden világnézet fölött“. Az „örök emberi“ meghirdetését mintha éppen a József Attila közlésével is össze akarná kapcsolni (a Pásztortűz és az Erdélyi Helikon összetartozásának szellemében): „Vécs embereiben és Vécs köveiben nyerte meg Erdély önmagát. Megnyerte egy itt élő kisebbségi nép egyedül lehetséges szellemi, lelki irányvonalát. Felülemelkedni mindenen, megérteni mindent, bal- vagy jobboldaliságot, amennyiben ez tiszta kultúrában, tiszta művészetben, egyszóval tiszta irodalomban jelentkezik.“ 50 A Toliban (1930. február 7.), a Makói Friss Újságban (1930. február 16.) és a Pásztortűzben (1930. június 29.) található verszárást a költő a Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötetben így módosította: „Ily gyorsan betelik nyaram! / Ördögszekéren jár a szél — / csattan a menny és megvillan / elvtársaim: a kaszaél.“ A Medvetánc ban viszont már így szerepel: „Ily gyorsan betelik a nyaram, / Ördögszekéren hord a szél — / csattan a menny és megvillan / kék, tünde fénnyel fönn a tél.“ JAÖM II. 383—384. 51 Pásztortűz, 1930. július 27. — Ugyanebben a lapszámban három Iwan Goll-fordítást közölnek Gaál Gábortól. 52 Pásztortűz, 1937. december 15—31. — A két vers után következik a nekrológ Kováts Józseftől, előttük Szabó István tanulmánya (Költő a i>álaszúton) a líra jelenéről, jövőjéről. Bi-126