Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)

Jegyzetek

zonytalauság, relativizmus jellemzi esztétikai okfejtését: „Az Én romjaira sokan a Mi-t állították, mely azonban még szük­ségképpen nem termelhette ki az emberi helyett az általá­nos, a személyes helyett a személytelen és mégis költői ható­erejű költészet elindító alapelemeit.“ Nem említ neveket, nem csatlakozik ide vagy oda, a várakozás álláspontjára helyezke­dik a szerző ebben az eléggé jellegtelen, arc nélküli írásban: „Addig is az élethez és az irodalomhoz kötött teljas érdek­lődéssel a szellem egyensúlymérlegének ingáját figyeljük. Sors és költő válaszúton.“ 53 Dr. Fábián Dániel: Az erdélyi magyar ifjúság feladata a kisebbségi autonómia területén. Erdélyi Fiatalok, 1930. 1. sz. 8—9. 54 Jancsó Elemér hagyatékában a Nagyon fáj című kötet 1937. július 26-án dedikált példánya utal a kapcsolatra, a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban pedig egy postai levelezőlap, Budapestről, 1936. december 23-ról keltezve, a következő szöveggel: „Kedves barátom! Január 8-ig itt vagyok. Légy jó értesíteni, hogy hol és mikor találkozhatnánk. Szeretettel köszönt igaz híved Dr. Jancsó Elemér“. JA Kéz. (Kát.) 416. és 338.; JA Lev. 349. és 482. — Egy korábbi, az Erdélyi Fiatalok és József Attila vi­szonyára némi fényt ve.tő adatot találunk viszont Szalatnai Re­zső visszaemlékezésében. Az 1930. nyári budapesti utazásának le­írásában felbukkan Jancsó Elemér neve is: „A Bartha Miklós Társaságnak volt egy kávéházi tanyája, nem tudom már, melyik, ott találkoztunk a megérkezésem utáni napon, kora délelőtt. A kávéházban azok gyűltek össze, akik az Űj Magyar Föld már említett 1930-as számát írták. Attila szemmel lát­hatóan tekintélynek örvendett a velünk egykorúak közt. Raj­tam kívül még egy kisebbségi vendég volt a társaságban, Jan­csó Elemér Kolozsvárról. Mikor harmadik napomon délben Leányfalura hajóztam, Móricz Zsigmondékhoz, Jancsó Elemér is velem tartott, de Attila a világért sem akart vizitbe menni Móriczhoz, holott erre váltig kértem-kérleltem. Alighanem még nem volt olyan jóban Zsiga bácsival, mint néhány évvel ké­sőbb.“ Szalatnai Rezső: Pesti találkozás. Korunk, 1960. 12. sz. 1453—1454. 55 Adám Zsigmond, kolozsvári ny. tanár, az Erdélyi Fia­talok egykori munkatársa, a bukaresti televízió magyar adása számára készült interjúban, 1980 márciusában Jancsó Bélát ne­vezte meg, mint aki felkérte őt, hogy írjon nekrológot a lapban József Attiláról. Ádám szerint Jancsó Béla nagyra értékelte József Attilát, költészetét. 56 Utalásokat találunk erre Csapiár Ferenc: A Szegedi Fiata­lok Művészeti Kollégiuma (Bp. 1967) című könyvében. 57 Dr. Buday György: A Szegedi Fiatalok. Erdélyi Fiatalok, 1935. 3. sz. 98. 58 Kováts József: József Attila. Független Újság, 1937. decem­ber 11. —■ Kováts József életművének monografikus feldolgozá­sában Kicsi Antal említi a József Attila-nekrológokat, de meg-127

Next