Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
Jegyzetek
avagy vita az írók gyávaságáról. Korunk, 1971. 12. sz. 1839— 1845.) 75 „Erdélyből kell kiindulnunk s egy szökkenéssel mindjárt olyan magasra kell emelkednünk, amelyről nézve az erdélyi sors világprobléma lesz. Erdély a mi hazánk. Külsőleg bizonyára szűk keretnek látszik ez, de egyszerre kitágul, ha ebből a keretből a kisebbségi szemlélet egész Európára kiömlő sugarai hatolnak elő.“ Kuncz Aladár: Erdély az én hazám. Csendes beszélgetés Aprily Lajossal. Erdélyi Helikon, 1929. szeptember, 484. 76 A Helikon 1930. januári száma a maga egészében tükrözi Kuncz szerkesztői körültekintését, a kiválasztás, a szintézisigény magas szintjét. Az ankéton kívül a következő szerzők szerepelnek e számban: Babits Mihály, Nyíró József, Elek Artúr, I. Szemlér Ferenc, Bélteky László, Makkai Sándor, Szentimrei Jenő, Laczkó Géza, Bánffy Miklós, Lucian Blaga, Kádár Imre, Kovács Dezső, Károly Sándor, Heinrich Zillich, Osvát Kálmán, Kuncz Aladár, Dsida Jenő, Szekfű Gyula, Molter Károly, Kertész Jenő, Kós Károly, Reményi József. 77 Pomogáts Béla: Négy ország magyar írói a magyar irodalomról. Az Erdélyi Helikon 1930-as ankétja. Különlenyomat a Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 1975. decemberi számából. 78 Egy másik zsoltár-vonatkozás: a híres lutheri zsoltár egyik magyar változata József Attilától származik (Erős vár a mi Istenünk). 79 Nemcsak a nyilatkozat készült 1929-ben — a Helikon 1930. januári száma is megjelent 1929 karácsonyára. József Attila szövege az első Bartha Miklós Társaság korabeli gondolkodásmódjára jellemző. Németh Andor így minősíti: „E nyilatkozat teljes fogalmi tisztasággal fejezi ki József Attila ideológiai magatartását 1929 és 1930 szeptembere között. A művészi öntudat és a szociális feladatvállalás itt még külön hangsúlyt hord, és nem olvad össze a cselekvő ember szétbonthatatlan egységében.“ Németh Andor: József Attila és kora. In: Németh Andor: A szélén behajtva. 445. 80 Illyés Gyula Szolga című, a Nyugat 1937. júniusi számában megjelent verse „Fejtő Ferencnek szólt, de a nagybeteg költővel elhitették, hogy őt rágalmazza“. Erre az Illyés-versre válaszolt József Attila Egy költőre című (második) költeményével. JAÖM II. 454. 81 Németh Andor: A szélén behajtva. 444. 82 Reményik Sándor: Magyar szivárvány. Erdélyi Helikon. 1930. február, 97-—98. 83 Jancsó Béla: Az erdélyi magyar ifjúság problémáiról. Erdélyi Helikon, 1931. január, 15—17. 84 Kessler-Balogh Edgár: A magyar ifjúsági mozgalmak Csehszlovákiában. Erdélyi Helikon, 1931. február, 139—141. 85 Bóka László: Dsida Jenő és József Attila. In: Bóka László: Válogatott tanulmányok. Bp., 1966. 908—909. 9 — A hiány értelmezése 129