Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
Jegyzetek
86 A Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötetről írt Dsida-kritika és a jelzett Dsida-levél közötti években a Külvárosi éj (1932) és — talán — a Medvetánc (1934) jelent meg. 87 Az 1972-es kiadású Hét évszázad magyar versei III. kötetében tapasztalható aránytalanságra utalva, ezt írja Jékely: „Nincs itt valami aránytévesztés, kérdezem magamban, s azt is, hogy a végtelen lovagiasságáról ismert igazságbajnoka, József Attila, erről tudomást szerezve, nem ajánlana-e fel egy marlboroughi gesztussal a neki megérdemelten juttatott 100 oldalból akár negyvenet is?! (A közietek történt levélváltás hangja megengedi ezt a feltételezést.)“ Jékely Zoltán: Köszöntőlevél Dsida Jenő 70. születésnapjára. Kortárs, 1977. 5. sz. 791—793. 88 „A romániai magyar Pen-Club a maga természetesen, közvetlenül adódó programja egy részét valósította meg azzal, hogy a könyvek kiadásával az Erdélyi Helikont megbízta. Az Erdélyi Helikon pedig örömmel tett eleget e megbízatásnak, mert vele újabb eredményét éri el tízéves célkitűzései egyikének, amelylyel a velünk együttélő népek irodalmát és szellemi életét kívánja megismerni és megismertetni a művelt magyar közönséggel.“ Erdélyi Helikon, 1934. október, 648. 89 A Válasz 1938. januári számának ismertetése ezzel a mondattal kezdődik: „Boldizsár Iván József Attilát, a tragikusan elhunyt nagy magyar költőt búcsúztatja férfias rokonérzéssel.“ Szenczei László: Magyar folyóiratszemle. Erdélyi Helikon, 1938. február, 148. 90 Pataki Bálint: Az egykori romániai magyar folyóiratok — és József Attila. I. h. 91 M. Pásztor József: József Attila műhelyei. Lapok, szellemi és irodalmi csoportosulások. Bp., 1975. — M. Pásztor könyve összegezi, csoportosítja, népszerűsíti az eddigi kutatások eredményeit, s az előző közleményekhez mérten igényes, hosszabb fejezetben kitér József Attila erdélyi vonatkozásaira is. 92 Tasi József idézi a cikk József Attilát említő passzusát („a Magyar Irás-tól független írók, mint Fenyő László, József Attila stb. is többé-kevésbé ezért harcolnak“ — mármint a szeretetért a gyűlölség helyett, emberségért, egységért). Tasi: József Attila és a Korunk. 134. 93 Nádass József: Néhány emlék tizenkét esztendőből. In: József Attila emlékkönyv. Bp., 1957. 157—169. 94 Gaál Gábor: Megint a líra katasztrófája. Korunk, 1929. július—augusztus, 598—600. L. a 35. számú jegyzetet. 95 Tasi József: József Attila a Bartha Miklós Társaságban — másodszor. In: József Attila útjain. Tanulmányok. Bp., 1980. 364. 96 A stószi „központ“ kialakulásáról írja Fábry: „Ez az ad hoc szerepkör 1926-ban, a Korunk megjelenésével, melynek 1939- ig csehszlovákiai szerkesztője voltam, határozottabb körvonalat kapott. [...] A csehszlovákiai helyzeti előny tette lehetővé, hogy Moszkvától New Yorkig és Kanadáig, Stockholmtól Rómáig és Afrikáig (az idegenlégióig) minden könyv, levél vagy kézirat, 130