Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)

Jegyzetek

1 128 Abafáy Gusztáv: Adalékok József Attila életéhez. 333. 129 A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum József Attila-anya­­gában (851.) található gépirat teljes szövege: Brassói Lapok, 1936. junius 2. Nagyságos József Attila urnák, ■Budapest A Brassói Lapok, amely Erdély egyik legnagyobb és legol­vasottabb orgánuma célul tűzte maga elé a magyarsággal Való kulturkapesolatok ébrentartását. Az uj generáció már alig isme­ri a magyarországi Írókat és mi ezekhez, valamint budapesti irodalfni termékeket már régóta nélkülöző olvasóink nagy tábo­rához óhajtanánk eljuttatni néhány kombattans magyar író írá­sait. Hivatkozunk itt Hegedűs Lorand múltkori cikkére („In­dítvánnyal jövök Erdélyből“), amelyben felszólitja a magyar Írókat, erősítsék meg az erdélyi lapokat írásaikkal. Mivel ez az „indítvány“ újabb ösztönzést adott nekünk a már régebben tervbevett szorosabb kulturkapcsolat megteremtésé­hez, tisztelettel kérjük Önt, szíveskedjék a budapesti lapok­ban megjelenő cikkeinek, novelláinak, verseinek, karcolatéinak másodközlési jogát Erdélyre szóló kizárólagossággal a Brassói Lapok részére átengedni. A cikkküldés technikai részétől is megkímélnénk önt olymódon, hogy megállapodásunk esetén bu­dapesti megbízottunkat utasítanánk, hogy a lapokat figyelve az ön írásait megjelenésük után a szerkesztőséghez juttassa el. Talán felesleges is hangoztatnunk, hogy szűkös anyagi esz­közeink nem elegendők ahhoz, hogy az ön munkásságát méltóan honorálhassuk, ezért arra kérjük, hogy a másodközlé­sért a legminimálisabb honoráriumot állapítson meg. Még csak arra óhajtanánk itt kitérni, hogy az ön nevévei szignált cikkeket csak olyan budapesti lapból vehetünk át; amely nem jár be Erdélybe. Kérésünket ismételve várjuk mielőbbi szives beleegyező vá­laszát és küldjük megkülönböztetett tiszteletünk kifejezését. szerkesztő A levelet Gárdos Sándor írta alá (József Attila kéziratainak és levelezésének katalógusában, tévesen, Gárdos János szerepel a kézírásos aláírás olvasataként) — föltehetőleg a Brassói Lapok vasárnapi mellékletét szerkesztő Gábor Istvánt helyettesítve. Ha j,csupán“ körlevél-szövegről van szó — és nem egyed: fel­kérésről —, az is fontos dokumentum, mert a lap és a költs közötti közvetlen munkatársi kapcsolatot első ízben bizonyítja. 530 A napilap-igényeknek megfelelően, hangzatos felcímek, alcímek kísérik az interjúkat. Az Ignotusszal készített beszél­getés teljes címe: Bicskával a humanizmusért. A haladó szelle­mű magyar írók a Szép Szó köré tömörülnek. Ignotus Pál: ,Mi a szellem fiatalságát nem anyakönyvi kivonattal mérjük.“ A Fej tő-interjút így hirdeti a Brassói Lapok: „Az ifjú Fejtő Fe­renc újfajta, testhezálló szocializmusa. Az intellektuel, aki nem hajlandó az élet kényelmét és ízét feláldozni a «-szegények« vé­delmében.“ 13S

Next