Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
Jegyzetek
131 Tulajdonképpen a Balatonszárszó utáni napokban • közölt Molnár-cikk (Brassói Lapok, 1937. december 12.) is az 1936-os József Attila-interjúra épül. Az újabb népszerűsítő, kiegészítő-helyesbítő közlemények: A hetedik te magad légy. Emlékezés József Attilára (Előre, 1956. december 2.); József Attila — József Attiláról (Magyar Nemzet, 1974. december 5.); Emlékezés egy régi beszélgetésre. „Én, József Attila, itt vagyok!" (A Hét, 1977. december 16.); Egy régi interjú nyomában (A Hét, 1980. június 13.). 133 A Szép Szó erdélyi visszhangja — amely a Korunktól a református ifjúság lapjáig, az Ifjú Erdélyig nyomon követhető — eleve indokolta Molnár Tibor vállalkozását (az Elórébe írt, 1956. decemberi Molnár-cikk is ezt hangsúlyozza). Hogy elsősorban az új folyóirat népszerűsítéséről volt szó, azt bizonyítja az Ignotus és József Attila aláírásával küldött, 1936. július 29-i levelezőlap is. (A lapon Cserépfalvi nyomtatott cégjelzése olvasható.) íme, a szöveg: Nagyságos Molnár Tibor szerk. urnák, Brasov. Kedves Kolléga Ur! Nagyon köszönjük szives fáradozását. Nagy örömünk telt az interjúkban. Kérjük legyen szives a Főszerkesztő urnák is tiszteletünk kifejezését átadni. Igaz híve: Ignotus Pál, József Attila (Fakszimilében közli A Hét 1980. 24. száma.) 133 Az interjú elején a szerző július 4-ét és Budapestet jelöli meg a riport elkészültének idejéül és helyéül; a Brassói Lapok július 5-i számában már olvasható volt a cikk. Nem valószínű tehát, hogy A Dunánál aradi lemásolása (a hazatérés után) és elküldése a két dátum közé beiktatható volna; vagy a július 4-i keltezés nem pontos. 131 Kacsó Sándor: Fogy a virág, gyűl az iszap. Bük., 1974. 603. 133 Méliusz József levele e könyv szerzőjéhez (1980. április 1.). 136 A Szabó Zoltánnal készített interjú más részei is figyelmet érdemelnek. A megkérdezett említi a „Szolgálat és írás“ könyvsorozat várható új köteteit, így Pintér Józseftől az Angyalföldi balladákat, Makkai Lászlótól a Száz év Dunavölgyét (Duna-konföderációs tervek) és Kováts Imrétől a Néma forradalmat. Az interjú kitér Szabó Zoltánék bukaresti útjára, találkozására D. Gustival, a nagy román szociológussal. Molnár Tibor: „A tardi helyzet“. A 24 éves Szabó Zoltán könyve, amely felrázta a magyar társadalmat. Brassói Lapok, 1936. július 19. 137 Féja az ipari munkássággal együttműködő parasztpárt alapállásából fejti ki véleményét; többek közt a Nyugatról is- Féja visszautasítja Ignotus vádját, hogy a népi írók elárulják a Nyugatot, pontosabban ezt azzal igazolja, hogy megszűnt a 136