Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
Jegyzetek
folyóirat haladó orgánumnak lenni. Fája Géza: Levél az „új szellemi frontról“, a „bicskás humanizmusról“ s a „korosztályharcról“. Brassói Lapok 1936. augusztus 9. 138 Szerepét a nacionalizmus ellen folytatott, antifasiszta harcban alátámasztja e lapszám egy másik riportja: Emberi szó az embertelen hangzavarban. Isac Emil: Fajokat elnyomni veszélyes dolog. Az újságíró (Kelemen György) a máramarosszigeti feketeingesek zsidóüldöző akciójáról számol be, este pedig interjút készít az épp e városban tartózkodó kolozsvári román költővel s a kulturális ügyek állami főtisztviselőjével, aki a népek közötti igazi megismerés híveként nyilatkozik a román— magyar irodalmi kapcsolatokról. 139 A Korunk Szava katolikus társadalmi és kritikai folyóirat (1931—1939). 140 Hajnali madár. Tamási Áron tizenhárom elbeszélése. JAÖM III. 222. 141 Igényes tanulmányában Lackó Miklós meglepő — és egyáltalán nem igazolható — megállapítást tesz Tamási Áron cikkével kapcsolatban: „Az 1935 áprilisában az Üj Szellemi Front mellett nyilatkozó írók közül némelyek — így Tamási Áron, Nagy Lajos — állásfoglalását nem tekinthetjük ideológiai-politikai szempontból jelentősnek vagy tipikusnak.“ (Lackó Miklós: Az Üj Szellemi Front történetéhez. In: Lackó Miklós: Válságok — választások. Történeti tanulmányok a két háború közötti Magyarországról. Bp., 1975. 104.) Lackó következetlen ebben a kérdésben, hiszen ha véleményét fenntartja, József Attilával is vitába kellene szállnia a Tamási-ügyben, ezt azonban elmulasztja. Igaztalan, dogmatikus az a beállítás — kell-e jobb bizonyíték rá, mint az Erdélyi csillagok című novella? (de a cikk szövege sem alap Lackó következtetésére) —, miszerint Tamási részben „kultúrnacionalista érvekkel“ fejtegeti, hogy a magyar nép a politikusoktól függetlenül igyekezzék kapcsolatba lépni Kelet-Európa más népeivel. (I. m. 133.) 142 Brassói Lapok, 1936. április 5.—április 12. (L.: Szász László: Portrévázlat a „másik“ Tamásiról. Korunk, 1976. 11. sz. 816— 823.) 143 Lengyel András: Brichta Cézár, József Attila és „A Dunánál“. In: József Attila útjain. 305—312. — Egy újabb közleményben Lengyel egy Illyés-verset, a Három öreget és a Nehéz földet — emeli ki mint A Dunánál kialakulásában szerepet játszó, József Attila által föltehetőleg ismert indítást. (Lengyel András: A Dunánál. Illyés Gyula és József Attila költői kapcsolatának kérdései. Kortársak kezdeményeinek összegezése. Magyar Hírlap, 1980. június 14.) 144 Szőke György: József Attila apaképe. In: József Attila útjain. 279—295. — A Dunánál-1 Szőke nem kapcsolja az apaversekhez. 145 Négyszemközt az utókorral. József Attila fényképeinek ikonográfiája. Összeállította és az előszót írta Macht Hona. Bp., 1980, 87. — Még egy felvételen szerepelnek együtt, ezen József 137