Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)

Jegyzetek

Attila az első sorban ül, Tamási az utolsóban áll. Mindkét fény­kép vízparton, fürdőruhában örökítette meg az összegyűlt író­kat és hozzátartozóikat. A felvétel állítólag Keszthelyen ké­szült, 1932. szeptember 4. és 11. között, Tamási Áron közlése szerint. (I. m. 85.) 146 Tamási Áron: Vadrózsa ága. Bp., 1967. 53—54. — A Vir­rasztásban közölt beszédet itt Tamási a következőképpen fog­lalja össze: „Én fennakadás nélkül elmondtam, hogy a jelen levő erdélyi írók nevében használom a szót. S elmondottam, hogy az írók java részivel egyetértünk abban a törekvésben, hogy nem vagyunk hívei a sovinizmusnak, a nagytőkének és a nagybirtok rendszerének. Ellenben hívei vagyunk a haladó em­beri gondolat ápolásának, a demokratikus önkormányzat kiépí­tésének és annak a nemzeti érzületnek, amely más népek ér­tékeit is megbecsüli.“ Tamási beszámol a beszéd viharos sike­réről. „A kongresszusi díszebéd utón, mely kóborló sétával és fürdéssel folytatódott, sokan elhalmoztak kedvességükkel. S olyan vélekedés is hangzott el, hogy ezek az erdélyiek jó barát­ságban vannak a maguk árnyékával. Ha ebből igaz volt va­lami, akkor az részemről nem bátorság volt, hanem annak az erdélyi szellemiségnek gyenge szellője, amely Erdély történeté­ben majdnem mindig fújdogált.“ (I. m. 55—56.) 147 g. i. [Gábor István]: Egy „mai magyar“ a mozdony kere­kei alatt. Brassói Lapok, 1937. december 6. 148 Látó Anna: „Elpusztult az emberi értelem“. József Attila utolsó sorai. Brassói Lapok, 1937. december 8. (Abafáy tanulmá­nyában, tévesen, december 6. szerepel; „dec. 6.“ a budapesti tudósítás keltezése). 143 Brassói Lapok, 1937. december 12. — Molnár sok idézettel rajzolja fel a pályaképet (az Eszméletből is idézi: „Csak ami nincs, annak van bokra ...“). A sokat emlegetett, valóban fontos 1936-os interjú mellett, a Brassói Lapok munkatársa nem sok­kal a költő halála előtt méltatta József Attila verskötetét, a Nagyon fájt. Az elfelejtett újságcikkből érdemes kiemelni a régebbi és újabb vitákban középpontba kerülő egyén—tömeg vi­szony értelmezését: „Abban a vitában [Kassák és Bálint György vitájában — K. L.], amely egyénről és tömegről folyt, József Attila könyve súlyos dokumentum. Az egyes versek az egyénről beszélnek, de a kötet maga mégis a tömeget idézi, háttérben a tömeg áll, amelyért, amelynek sorsáért az egyén úgy érzi, hogy felelősséggel tartozik.“ Molnár Tibor: József Attila versei. Egyéni kötet, melynek hátterében a tömeg áll. Független Újság, 1937, május 15. (Bálint György, aki 1937 elején a Gondolat­ban irt József Attila kötetéről, a Nagyon /éjről, 1937. április 4-én válaszolt Kassák tömeg-szemléletére a Pesti Naplóban, Még egyszer az „Egyén és tömeg“ címmel. L.: Bálint György: A toronyőr visszapillant. Cikkek, tanulmányok, kritikák. Sajtó alá, rendezte Koczkás Sándor és Magyar István. Bp., 1966. I. 4 51—56.) ! • íso Brassói Lapok, 1937. augusztus 8. — Brassai Viktor József 138

Next