Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
Jegyzetek
Attila az első sorban ül, Tamási az utolsóban áll. Mindkét fénykép vízparton, fürdőruhában örökítette meg az összegyűlt írókat és hozzátartozóikat. A felvétel állítólag Keszthelyen készült, 1932. szeptember 4. és 11. között, Tamási Áron közlése szerint. (I. m. 85.) 146 Tamási Áron: Vadrózsa ága. Bp., 1967. 53—54. — A Virrasztásban közölt beszédet itt Tamási a következőképpen foglalja össze: „Én fennakadás nélkül elmondtam, hogy a jelen levő erdélyi írók nevében használom a szót. S elmondottam, hogy az írók java részivel egyetértünk abban a törekvésben, hogy nem vagyunk hívei a sovinizmusnak, a nagytőkének és a nagybirtok rendszerének. Ellenben hívei vagyunk a haladó emberi gondolat ápolásának, a demokratikus önkormányzat kiépítésének és annak a nemzeti érzületnek, amely más népek értékeit is megbecsüli.“ Tamási beszámol a beszéd viharos sikeréről. „A kongresszusi díszebéd utón, mely kóborló sétával és fürdéssel folytatódott, sokan elhalmoztak kedvességükkel. S olyan vélekedés is hangzott el, hogy ezek az erdélyiek jó barátságban vannak a maguk árnyékával. Ha ebből igaz volt valami, akkor az részemről nem bátorság volt, hanem annak az erdélyi szellemiségnek gyenge szellője, amely Erdély történetében majdnem mindig fújdogált.“ (I. m. 55—56.) 147 g. i. [Gábor István]: Egy „mai magyar“ a mozdony kerekei alatt. Brassói Lapok, 1937. december 6. 148 Látó Anna: „Elpusztult az emberi értelem“. József Attila utolsó sorai. Brassói Lapok, 1937. december 8. (Abafáy tanulmányában, tévesen, december 6. szerepel; „dec. 6.“ a budapesti tudósítás keltezése). 143 Brassói Lapok, 1937. december 12. — Molnár sok idézettel rajzolja fel a pályaképet (az Eszméletből is idézi: „Csak ami nincs, annak van bokra ...“). A sokat emlegetett, valóban fontos 1936-os interjú mellett, a Brassói Lapok munkatársa nem sokkal a költő halála előtt méltatta József Attila verskötetét, a Nagyon fájt. Az elfelejtett újságcikkből érdemes kiemelni a régebbi és újabb vitákban középpontba kerülő egyén—tömeg viszony értelmezését: „Abban a vitában [Kassák és Bálint György vitájában — K. L.], amely egyénről és tömegről folyt, József Attila könyve súlyos dokumentum. Az egyes versek az egyénről beszélnek, de a kötet maga mégis a tömeget idézi, háttérben a tömeg áll, amelyért, amelynek sorsáért az egyén úgy érzi, hogy felelősséggel tartozik.“ Molnár Tibor: József Attila versei. Egyéni kötet, melynek hátterében a tömeg áll. Független Újság, 1937, május 15. (Bálint György, aki 1937 elején a Gondolatban irt József Attila kötetéről, a Nagyon /éjről, 1937. április 4-én válaszolt Kassák tömeg-szemléletére a Pesti Naplóban, Még egyszer az „Egyén és tömeg“ címmel. L.: Bálint György: A toronyőr visszapillant. Cikkek, tanulmányok, kritikák. Sajtó alá, rendezte Koczkás Sándor és Magyar István. Bp., 1966. I. 4 51—56.) ! • íso Brassói Lapok, 1937. augusztus 8. — Brassai Viktor József 138