Kántor Lajos: A hiány értelmezése. (József Attila Erdélyben) (Bukarest, 1980)
„… föltűzted zászlóimat …”
nehezedre. 1.) hogy a lap azonnal küldje a kijáró fizetséget, mert én bizony abból a havi száz pengőből élek, amit Hatvány Lajos jóvoltából kapok. 2.) szeretném, ha a szerkesztők elküldenék számomra a lapot, legalább is azt, amelyikben írásom napvilágot látott.“ Ezután következik erdélyi utazási tervének bejelentése, vallomása és még egy rövid bejelentés: „Fábián Dániellel együtt irtunk egy Bartha Miklós röpiratot, amelyből a napokban küldök majd számodra is.“ A levelet így írja alá: „ölel rendelkezésedre álló barátod József Attila.“ Ez a József Attila-levél éppolyan egyedül áll s annyi rejtélyt tartogat, mint a két évvel előbb Kuncz Aladárhoz szóló. Hol találkozott József Attila Dsidával? Nyilván Dsida egyik magyarországi utazása alkalmával.47 Hova lett a levelezésük?48 Mikor és miért szakadt meg barátságuk? Ha egyáltalán megszakadt... Maradjunk azonban a tényéknél. A Pásztortűz 1930. június 15-i száma jelenti be a két előző szerkesztő, Gyallay és Reményik távozását (a szemle-rovatban), a címlapon már Császár Károly és Dsida Jenő neve olvasható. (A június 1-i lapszám végén tűnik fel Dsida még mint technikai szerkesztő.) Június 29-én, vagyis a József Attila-levél után szerkesztett első számban ott áll egy József Attila-vers, a Nyár. Aranyos lapály, gólyahír, áramló könnyűségü rét. Ezüst derűvel ráz a nyír egy szellőcskét és ring az ég. Mintha a Dsida hangja volna — ezt igazán közel érezhette magához az ifjú szerkesztő.49 A második és harmadik szakasz sem rejt meglepetést, a negyedik viszont a kötetekben kodifikálttól lényegesen eltér: Ily gyorsan múlik el nyaram, ördögszekéren hord a szél, egy pillanat és odavan, amit egy nemzedék remél. 31